A szelén kis mennyiségben hasznos, nagyban ártalmas

A szelén kis mennyiségben nélkülözhetetlen a szervezet számára, de ha valaki túlzásba viszi bevitelét, többet árthat magának, mint amennyit használ.

A szelén a természetben - elsősorban a talajban - előforduló nyomelem, amely kis mennyiségben elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. Hiányában gyengül az immun- és idegrendszer, megfelelő mennyiségben viszont megköti a káros szabadgyököket, férfiaknál fokozza a nemzőképességet, és bizonyos daganattípusok (pl. prosztata-, tüdő- és hólyagtumor) ellen is védelmet nyújt. Szelénhiányos állapotban tehát fontos a nyomelem megfelelő pótlása, ám a szeléntartalmú étrendkiegészítők túlzott fogyasztása komoly következményekkel, például 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával járhat - hívja fel a figyelmet a The Lancet című szakfolyóiratban megjelent tanulmány.

A szelénbevitel földrajzi régiónként eltér: Venezuelában, Kanadában, az USA-ban vagy Japánban a felmérések szerint magas, míg Európában alacsonyabb. A változatosan táplálkozó, egészséges embereknél általában nincs szükség a szelén pótlására. Sokan mégis rendszeresen szednek szeléntartalmú étrendkiegészítőket, mivel az utóbbi évtizedben elterjedt ezekről, hogy védenek bizonyos daganattípusok és egyéb betegségek kialakulása ellen - áll a tanulmányban. A szelén rákmegelőző hatását korábban tanulmányokkal igazolták, de ezek eredményei gyakran ellentmondásokba ütköztek.

A szerző szerint csakúgy, mint a többi nyomelem esetében, a pótlás akkor bizonyult ténylegesen hatásosnak, amikor a korábbi bevitel nem volt megfelelő. A tanulmány azt is valószínűsíti, hogy a szelénbevitel hatásait a genetikai háttér is befolyásolhatja: bizonyos emberek genetikailag jóval "fogékonyabbak" a szeléntartalmú fehérjék (szeleno-fehérjék) jótékony hatásaira, mint mások, de ezeknek az összefüggéseknek a feltárásához további kutatásokra van szükség.

A szerző kiemeli, hogy akinél a vérben lévő szelén értéke eléri vagy meghaladja a 122 µg/l-t (ide tartozik a fejlett társadalomban élők zöme), az nem ajánlott szeléntartalmú étrendkiegészítőket szednie. Akinél viszont ennél az értéknél alacsonyabb a szelén szintje, az különösebb kockázat nélkül emelheti a szintet 130-150 µg/l-ig, de erről előtte mindenképpen konzultáljon orvosával.

A táplálékok szeléntartalma függ attól, hogy a talajban mekkora mennyiségű szelén található, vagy hogy az elfogyasztott állat milyen termőterületen legelt. Magyarország termőföldjeiben kevés a szelén. A szelén megtalálható többek között a paradicsomban, brokkoliban, hagymában, búzacsírában, korpában, tonhalban, rákokban, kagylókban, brazildióban, állati belsőségekben, szárnyasokban és vörös húsú állatokban. Jó szelénforrás a tej, a tejtermékek és a vaj is. Narancsban, citromban, avokádóban, sörélesztőben, de a lencsében is megtalálható.