Étrenddel a pattanások ellen

Újabb bizonyíték szól amellett, hogy az aknés bőr kialakulásában komoly szerepet játszik az étrend, különösen a magas glikémiás indexű ételek és a tejtermékek túlzásba vitt fogyasztása.

Világszerte emberek milliói küzdenek súlyosan pattanásos, azaz aknés bőrrel; főként a tizenévesek és fiatal felnőttek életét keserítik meg a bőrön éktelenkedő vörös dudorok. Az akné kedvezőtlen hatással van az életminőségre, visszahúzódóvá, szégyenlőssé, nyugtalanná, sőt akár depresszióssá teheti "viselőjét", ezért kezelését nem szabad félvállról venni.

Noha már az 1800-as évektől kapcsolatba hozták a pattanások kialakulását az étrenddel, különösen a csokoládé, a cukor és a zsír fogyasztásával, mégis az 1960-as évektől kezdve a kutatások egyre inkább eltávolodtak az elfogyasztott élelmiszerek és az akné kialakulásának összefüggéseitől. A szemléletváltás hátterében két fontos tanulmány állt, amelyekre sokat hivatkoztak a szakirodalomban, és amelyek cáfolták az étrend szerepét.

Az utóbbi időben azonban felerősödtek azok a vélemények, amelyek étrendi okokat sejtenek az akné hátterében, és gyógyításában kulcsfontosságúnak tartják a táplálkozási terápia szerepét. A Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics szaklap nemrég számolt be egy új kutatásról, amely az akné kialakulása és az étrend közötti kapcsolatot vizsgálta, elsősorban a tejtermékek és a magas glikémiás indexű élelmiszerek hatásaira koncentrálva.

A kutatók újra elemezték a fenti összefüggéssel foglalkozó, 1960 és 2012 között végzett vizsgálatokat, górcső alá véve azok módszertanát, a résztvevők kiválasztását, az eredményeket és következtetéseket. Arra az eredményre jutottak, hogy az aknés bőr összefügg a sok magas glikémiás indexű (a vércukorszintet fokozottan növelő) élelmiszert tartalazó étrenddel, valamint a nagy mennyiségű tejtermék fogyasztásával. Bár a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy az étrend váltja-e ki az aknék megjelenését, annyi bizonyos, hogy az elfogyasztott élelmiszerek befolyásolhatják vagy súlyosbíthatják a már kialakult pattanásos állapotot.

A szakemberek szerint a bőrgyógyász és dietetikus szakmának érdemes lenne összefogni a pattanások elleni harcban, és további minőségi kutatásokkal alátámasztani az étrend és a pattanások kialakulásának összefüggéseit, hogy egyszerűen alkalmazható, kiegészítő táplálkozás-terápiával enyhíteni lehessen az aknéval küzdők millióinak állapotán.

Mi az a glikémiás index?

Szakértők szerint az az optimális, ha a napi energiabevitel 55-58 százaléka - tehát az elfogyasztott ételeknek több mint fele -, szénhidrátból, mégpedig úgynevezett összetett szénhidrátból áll. A táplálékkal elfogyasztott szénhidrátok a szervezetben glükózzá (szőlőcukorrá) alakulnak, a glükóz pedig felszívódva megemeli a vércukorszintet.

A glükózzá alakulás sebességének mutatója a glükózfelszívódási vagy glikémiás index (GI érték). Minél lassabban alakul át egy szénhidrát glükózzá, annál lassabban szívódik fel, és annál kevésbé emeli meg a vércukorszintet. A GI értékét 100-as pontrendszerben számoljuk, a lassan lebomló ételek indexe alacsony, kisebb, mint 50. Ilyen például a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér (40 pont), az alma (38), az aszalt sárgabarack (35), a lencse (30), a meggy (22), a 70 százaléknál nagyobb kakaótartalmú fekete csokoládé (20), és a legtöbb friss zöldség (paradicsom, padlizsán, fokhagyma, cukkini <15).
A gyorsan lebomló szénhidrátok indexe magas. A hasábburgonyáé például 95 pontos, a gyors rizsé 85, a görögdinnyéé 75, a kekszeké 70, a banáné pedig 60.

Minél magasabb az index, annál több problémát okozhat az élelmiszer, hiszen a vércukorszint hirtelen változása az évek során inzulinrezisztenciához és 2-es típusú cukorbetegséghez vezet.