Egy átlagos felnőttnek napi 7-9 órányi éjszakai alvásra van szüksége az ajánlások szerint, de a legtöbb embernek sajnos nem jut ennyi. Kevés alvásról akkor beszélünk, ha valaki egy éjjel 6 óránál kevesebbet alszik: ez már veszélyes lehet az egészségre, sőt akár génmódosulásokhoz is vezethet.
Természetesen egyetlen rövid éjszaka nem jelent veszélyt, de egy hétnyi kialvatlanságnak már komolyabb következményei lehetnek: a szakemberek egy nemrégiben végzett kutatás során a rövid alvásidők következtében 700 olyan genetikai változást figyeltek meg már egy hét után, amelyek szerepet játszhatnak egyes állapotok, például szívproblémák vagy elhízás kialakulásában.
Stroke, elhízás, cukorbetegség
Egy 2012-es kutatás eredményei alapján a szokásos rizikófaktorok, például túlsúly vagy családi kórtörténet kiszűrése után is négyszeres volt a stroke kockázata a napi hat óránál rendszeresen kevesebbet alvók esetében.
A kialvatlanság következtében változhatnak az étkezési szokások is, amelynek hátterében hormonális változások állnak: aki napi hat órát vagy annál kevesebbet alszik, annak szervezetében ugrásszerűen megnő a ghrelin hormon termelése, és ezzel párhuzamosan a leptin termelése gátlódik. Az étvágy szabályozásáért felelős hormonok szintjének változása miatt nagyobb adagokat, több gyorséttermi ételt ettek a 2012-es kutatás résztvevői, amely könnyen vezethet elhízáshoz.
Az alváshiány a cukorbetegség kialakulására is hatással lehet: egy egészséges tizenévesek körében elvégzett 2012-es tanulmány azt találta, hogy a legkevesebbet alvó fiataloknál a leggyakoribb az inzulinrezisztencia, ami azt jelzi, hogy szervezetük nem megfelelően használja fel az inzulint és hajlamosabbak lehetnek a cukorbetegségre. Hasonló eredményre jutott egy másik, a rövid alvás és a zsírsejtek működésének kapcsolatát vizsgáló kutatás is: a rövidebb alvás csökkentette a zsírsejtekben az inzulin rezisztenciát, még akkor is, ha az étrendet és az energiabevitelt visszafogták.
Memóriavesztést és csontritkulást is okozhat
A kialvatlanság az emlékezőképességre is kedvezőtlenül hat: nemcsak rövid távú feledékenységet okoz, hanem tartós kognitív problémákhoz is vezethet: egy 2013-as kutatás az agy leépüléséért tette felelőssé a kevés alvást, amely legalábbis részben magyarázhatja az idősek memóriavesztését.
A csontok egészségére is kedvezőtlenül hathat a tartós alváshiány: állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy 72 napnyi kialvatlanságot követően változások indulnak be a csontok ásványi anyag-sűrűségében és a csontvelőben, ami osteoporosis kialakulását jelezheti.
Daganatos megbetegedések és szívbetegségek
Egyre növekvő számú kutatás vizsgálja a kevés alvás és bizonyos daganatos állapotok közötti kapcsolatot. Egy 2010-es tanulmány 1240 pácienst vizsgált, akik közül 338-nál diagnosztizáltak béldaganatot, épp azoknál, akik átlagban kevesebb, mint 6 órát aludtak naponta. Egyéb rizikófaktorok kiszűrése után is a kevesebbet alvóknál fordult elő gyakrabban daganat. Hasonló eredményeket tapasztaltak mellrákos páciensek vizsgálatakor.
A szívbetegségek esetében is kedvezőtlen hatású az alváshiány: egy 2011-es kutatás szerint a hat óránál kevesebbet alvó páciensek esetében 48%-kal magasabb a szívbetegségek, illetve azok következtében történő elhalálozás kockázata.
A kutatók kiemelték: nem szabad alábecsülni a kevés alvás jelentette kockázatot, hiszen az alvás mennyiségének növelése egyszerű módszer, amely számos állapot kialakulásának esélyeit csökkenthetné.