A méznek körülbelül 20 százaléka víz, míg a fennmaradó 80 százalék cukrokból, mégpedig főként szőlőcukorból (glükóz) és gyümölcscukorból (fruktóz) áll. A méz továbbá tartalmaz még természetes antioxidánsokat, vitaminokat (pl. B1, B2, B6 és C-vitamin) és ásványi anyagokat (kalcium, magnézium, vas, cink, stb.) is.
A leggyakrabban használt finomított cukrot (szacharózt) cukorrépából vagy cukornádból nyerik: a felszeletelt növényt áztatják, préselik, tisztítják, majd a szennyeződésektől és szerves anyagoktól mentes cukorszirupot kristályosítják.
A hosszadalmas ipari eljárás miatt nem meglepő, hogy a finomított cukorra a legtöbben mesterséges anyagként gondolnak, a méz viszont természetes édesítőként jelenik meg a köztudatban.
A mézet a cukrokon kivüli egyéb összetevői (a vitaminok, enzimek, ásványi anyagok és aromák) lendítik át az egészségesebb tartományba, ezek mennyisége azonban nem túl jelentős. Amennyiben például sütéshez cukor helyett mézet használunk, elhanyagolhatóan kicsi mennyiségben maradnak meg benne az egészséges tápanyagok.
A fogakra nézve káros minden cukor, és e területen a méz még kártékonyabb is: halmazállapotánál fogva hosszan meg tud tapadni a fogak között, így a fogzománcot károsító baktériumoknak bőséges idő áll rendelkezésükre a romboláshoz.
Mivel a cukrok kalóriatartalma azonosnak tekinthető, azaz egyenlő mértékben hizlalnak, ebből a szempontból nem mondható egészségesebbnek a jóval drágább méz.
Ami azonban a méz javára döntheti el ezt a kérdést, az a glikémiás index: míg a finomított cukor glikémiás indexe 68, addig a mézé többnyire 50-55 körüli, de egyes mézfajtáknak akár 40 alatt is lehet. (A táplálékkal bevitt szénhidrátok a szervezetben glükózzá alakulnak, a glükóz felszívódva pedig megemeli a vércukorszintet. A glikémiás index (GI érték) egy 100-as skálán számolva azt mutatja meg, hogy a szénhidrátból mennyi idő alatt lesz glükóz. Az alacsonyabb érték lassú átalakulásra és felszívódásra utal, ami kevésbé emeli meg a vércukorszintet.)
Végül egyértelműen a méz mellett szól az íze. A mézet is mértékkel fogyasszuk! Egyéves korig kisgyereknek nem ajánlott mézet adni, mert fennáll a botulizmus kockázata. A súlyos esetben izomgörccsel, izombénulással járó betegséget okozó baktérium-spórák ugyanis a nyers mézben is előfordulhatnak, és ezekkel a babák fejletlen bélrendszere még nem biztos, hogy meg tud küzdeni.