Már közel 1,8 millióan látták a Foodbeast amerikai gasztro site videóját, amely arra buzdít, hogy amikor almát eszünk, akkor se pazaroljunk, és hogy az alma csutkája nem szemét. A szerkesztők számításai szerint az emberek átlagosan egy alma 30 százalékát nem eszik meg, pedig a csutkától semmi bajunk nem lesz, de azért azt ajánlják, hogy a magokat inkább távolítsuk el, mert minimális cianidot tartalmaznak (igaz, ciánmérgezést csak egy nagy pohárnyi almamagtól kapnánk). Kisgyereknek azonban ne adjuk oda a magházat, megakadhat a torkán.
A videó szerint, aki környezettudatos, nem oldalról, hanem alulról vagy felülről kezdi az almát:
Különösen érdemes gyakorolni az új technikát nehéz ételek fogyasztása előtt vagy után. Egyrészt ugyanis segít a túlevés ellen: egy kutatás szerint, aki evés előtt megeszik egy egész almát, összességében 15 százalékkal kevesebb kalóriát fogyaszt. De ha a főétel után esszük, akkor is jelentősen megnő a telítettségérzetünk, így a desszert iránti vágyakozásunk akár el is tűnhet.
A zsíros húsok szezonjában az almát a koleszterincsökkentő tulajdonsága miatt is érdemes beiktatni az étrendbe. Ennek titka a benne található pektin, amely gátolja a koleszterinfelszívódást. Egy floridai kutatásban a résztvevőknek hat hónapon keresztül mindennap kellett almát enniük. A vizsgálat végére a "rossz" koleszterin szintje átlagosan 23 százalékkal csökkent náluk, a "jó" koleszterin szintje viszont 4 százalékkal nőtt. A koleszterinszint csökkentése pedig mérsékelte a stroke, az infarktus és egyéb szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is. Egy több mint 9000 ember bevonásával készült, 28 évet átfogó kutatás szerint azok körében volt a legalacsonyabb a stroke-esetek száma, akik a legtöbb almát ették.
A pektin mellett az alma különlegességét a magas antioxidáns-tartalma adja. Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek megkötik a stressz és egyéb környezeti ártalmak miatt a szervezetben keletkező szabad gyököket – a szabad gyökök gyorsítják az öregedést, illetve fokozzák a daganatos és egyéb betegségek kialakulását. A kutatások szerint ezekből az antioxidánsokból az alma héja nagyságrendekkel többet tartalmaz, mint a húsa.
Egy kutatás szerint egy átlagos alma szabadgyök-megkötő képessége 1500 mg C-vitaminéval ér fel. Az érdekesség ebben az, hogy az alma egyébként nem sok C-vitamint tartalmaz (egy közepes méretű almában körülbelül 6-10 mg található), ám a benne található többi biológiailag előnyös vegyület (flavonoidok) együttes hatásának köszönhetően mégis erőteljesen védi a szervezetünket a káros szabad gyökökkel szemben.
A magas antioxidáns-tartalom a titka annak is, hogy az alma támogatja az idegrendszert, véd az időskori neurodegeneratív betegségekkel (például az Alzheimer-kórral) szemben, valamint laboratóriumi kísérletek szerint az almahéjban található antioxidánsok gátolják a tüdő-, máj- és vastagbél-daganatok terjedését is. Van már néhány olyan kutatási eredmény is, amely az almát hatékonynak találta melldaganatok megelőzésében is.
A préselt alma antioxidáns-tartalma azonban meg sem közelíti az egész gyümölcsét: feldolgozástól függően a flavonoidok 40–90 százaléka elveszik a préseléssel, illetve a légyártás során.
Tévhit, hogy az alma cukorbetegeknek nem ajánlott. Bár magas a fruktóztartalma (egy közepes almában akár 9,5 gramm fruktóz is lehet), a kutatások szerint mégis csökkenti a cukorbetegség kockázatát, és a már diabéteszben szenvedők is fogyaszthatják. Az almalében viszont sokkal több fruktóz található, ez cukorbetegeknek már nem ajánlott.
A felsoroltakon kívül az almában található még kalcium, foszfor, magnézium, vas és kálium is.
Végül fontos megjegyezni, hogy hiába található az alma tápanyagainak nagy része a héjában, kisgyereknek csak akkor adjuk héjával együtt, ha vegyszermentes gazdaságból származik a gyümölcs. Kétéves kor alatt azonban még a bioalma héját is vágjuk le, mert a gyereknek problémái lehetnek a héj megrágásával.