A kullancs által terjesztett Lyme-kór jellemző, de nem minden esetben kialakuló tünete a csípés helyén megjelenő, többnyire fokozatosan terjedő bőrpír (más néven Lyme-folt). Nehezíti a betegség korai felismerését és kezelését, hogy a Lyme-kóros betegek egy része egyáltalán nem veszi észre a kullancscsípést, vagy a bőrkiütések – ha egyáltalán megjelennek - nem teszik egyértelművé, hogy a Lyme-kórt okozó Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumokkal van dolgunk. Pedig a Lyme-foltok sok mindenről árulkodnak: kinézetükből és terjedésükből következtetni lehet a baktérium viselkedésére és a fertőzés lefolyására, így hatékonyabb kezeléssel lehet fellépni a betegség ellen – olvasható a Biophysical Journal szakfolyóirat cikkében.
A tanulmány bemutatja az Arizonai Egyetem szakemberei által kifejlesztett matematikai modellt, amely a bőrpír megjelenését és terjedésének sebességét alapul véve rávilágít a betegséget okozó baktérium viselkedése és a megfertőzött szervezet immunreakciója közötti összefüggésekre.
Példáként említik, hogy a gyakorinak mondható kokárdaszerű Lyme-folt esetében először mindössze egy kisméretű, egyenletes bőrpír jelenik meg. A szervezet immunválasza a folt közepén a legerősebb, így erről a területről a baktériumok zöme egy hét alatt kiürül. A bőrpír szélein viszont a baktériumok tovább terjednek, és kifelé haladva újabb immunválaszt aktiválnak. Ez az oka annak, hogy a bőrpír fokozatosan terjed, miközben a Lyme-folt közepén a gyulladás csökken. Az idő múlásával azonban a baktériumok ismét a folt közepén bukkannak fel, így alakul ki a jellegzetes kokárdaszerű bőrtünet – ismertette a kutatás vezetője.
A modell segítségével a foltok megjelenéséből előre megjósolható, hogy miként vándorolnak a Borrelia baktériumok a szervezetben, és hogyan reagál minderre az immunrendszer. Az adatok birtokában a szakemberek szimulációs kísérletekkel azt is modellezték, hogy a különböző bőrpírfajták miként reagálnak az antibiotikumos kezelésre: az eredményekből kiderült, hogy az összes Lyme-folt esetében a baktériumok az első héten kiürültek a bőrből, ugyanakkor a bőrpír eltűnésének időtartama – fajtától függően – igen széles skálán mozgott. Az ilyen különbségek egyértelműen bizonyítják, hogy hiba lenne a Lyme-kór kezelését „egy kaptafára” végezni – emelte ki a kutatás vezetője.
Korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy a Lyme-kórt okozó baktériumcsoport egyedülálló trükkel cselezi ki az ellene védekező immunrendszert, ezért is különösen fontos, hogy minél jobban megismerjük a kórokozó viselkedését. Ráadásul a Lyme-kórt okozó baktériumok és a szifilisz kórokozói között igen sok a hasonlóság, így a kutatók reményei szerint a matematikai modell a szifilisz kezelését is előbbre viheti.