A leggyakrabban összetéveszthető gyógynövények

Előfordul, hogy jóhiszeműen olyan növénnyel egészítjük ki étrendünket, ami inkább árt, mint használ, sőt akár mérgezést is kiválthat. Ráadásul a gyógynövények nem megfelelő alkalmazása, például a túlzásba vitt gyógytea fogyasztás is okozhat kárt – figyelmeztet Dr. Kéry Ágnes, a Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézet docense. 

Egyre divatosabb a népi gyógyászat, sokan gyógynövényekkel, gyógyfüvekkel igyekeznek kúrálni betegségüket, erősíteni immunrendszerüket, csökkenteni súlyukat vagy növelni teljesítőképességüket. Ám számos növényről, melyet nagyszüleink hatékonynak véltek, mára kiderült, hogy hosszútávon kárt okozhatnak. Jó példa a fekete nadálytő, aminek teáját régen torokfájásra alkalmazták, ám azóta tudjuk: toxikus anyagai a szervezetben felhalmozódva rákkeltőek. Külsőleg korlátotozottan továbbra is alkalmazható, tehát az ebből készült megfelelő minőségű krém nem káros – áll a Semmelweis Egyetem legfrissebb sajtóközleményében.

A farkasalmát egykor immunerősítésre fogyasztották, mára azonban bizonyított, hogy halálosan mérgező. A vérehulló fecskefű szintén kedvelt alapanyag volt, és ma is az epe-májbetegségek gyógyszereinek összetevője, mégsem alkalmas házi szer készítésére, hiszen nem megfelelő alkalmazása esetén súlyos mellékhatásokat okozhat. A boglárkafélék pedig saláták kedvelt alapanyagai voltak, az újabb kutatások szerint azonban nyálkahártya károsodást okoznak. A természetes gyógymód híveinek érdemes tehát a gyógynövény-szakirodalom legújabb kiadásait beszerezniük – javasolja Dr. Kéry Ágnes.

Persze van olyan növény is, ami ma is nyugodtan fogyasztható: ilyen a kertekben is gyakran zöldellő kedvelt salátanövény: a tyúkhúr, amit régen a tüdőbaj gyógyítására alkalmaztak, mára viszont csak finom íze és magas C-vitamin tartalma miatt eszik ugyanúgy, ahogy például a porcsint, a csipkebogyót vagy a galagonyát is.

Hol nem ajánlott gyógynövényt gyűjteni?

A szakember szerint fontos, hogy hacsak nincs saját kiskertünk, ne magunk gyűjtsük be a gyógynövényeket, azok ugyanis nagyrészt kiszorultak természetes lelőhelyeikről és gyakran szemétdombokon, utak mentén fordulnak elő, így ipari szennyezéseket vagy növényvédőszer-maradványokat tartalmazhatnak. Jó példa a csalán, ami hatékony vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, ám leginkább a szemétdombok, árkok közelében érzi jól magát, így toxikus nitrát mennyiséget tartalmazhat. A kamillára és a körömvirágra ez különösen jellemző, ezért ha bizonytalan a növény eredete, abból ne forrázatot készítsünk, hanem néhány percig főzzük fogyasztás előtt.

Azt is jó tudni, hogy vannak halálosan mérgező növényeink, ilyen a ricinus dísznövény, melynek akár egyetlen magja is okozhat tragédiát, különösen gyermekeknél.

Egy medvehagymalevél (jobbra) és egy mérgezõ gyöngyviráglevél (balra) egymás mellett Fotó: [origo]

Könnyen összetéveszthetők

Azért is érdemes gyógyszertárban, szaküzletben beszerezni a gyógynövényeket, hiszen a tapasztalatlan szem számos ehető és mérgező növényt téveszthet össze. Jó példa a medvehagyma, a májusi gyöngyvirág és az őszi kikerics, amik általában nem egyidőben hajtanak ki az erdők aljnövényzetében, ám idén az enyhe tavasz miatt egyszerre voltak láthatók és leveleik nagyon hasonlóak. Míg a medvehagyma gyógyhatása közismert, a gyöngyvirág vagy a kikerics nagyobb mennyiségben akár végzetes lehet. Dr. Kéry Ágnes hangsúlyozza: mielőtt letépnénk a leveleket, dörzsöljük el két ujjunk között, és ha fokhagyma illata van, biztosan medvehagymát találtunk.

Gyakran keverik a bodzafajtákat is: a fekete bodza virágzatának szörpje közismert és finom, érett termését is használjuk, ám a hasonló kinézetű, bíborszínű porzójú gyalogbodza ciánglikozid tartalma miatt mérgezési tüneteket okozhat.

Szintén sokan nem tudják, hogy bár a fehér akác fogyasztása mértékkel igen egészséges, a sárga akácnak is nevezett aranyeső élen jár a mérgezésekben, főként gyerekeknél.

A kutyatejfélék nedve a bőrre jutva irritációt okoz, a szintén tejnedvet tartalmazó gyermekláncfű vagy pitypang viszont értékes C-vitamin-forrás, ezeket is keveri a köztudat, pedig kinézetük nagyon különböző.

Dr. Kéry Ágnes azt tanácsolja, hogy aki bármilyen szokatlan testi tünetet észlel egy számára új növény elfogyasztása után, azonnal keresse fel a legközelebbi kórház toxikológiai osztályát. Ha pedig tud, a növényből mintát is vigyen, hiszen ez meggyorsítja a diagnózis felállítását, az azonnali ellátás pedig akár életet menthet.

A gyógynövények kölcsönhatásba léphetnek a gyógyszerekkel

Aki alapbetegségének terápiáját akarja házi praktikákkal kiegészíteni, fontos tudnia, hogy a gyógynövények, gyógyfüvek mellékhatásokat idézhetnek elő, sőt megváltoztathatják a gyógyszerek hatását, ezért ilyen esetben konzultálni kell orvosunkkal – hívja fel a figyelmet a docens. Aki például véralvadásgátlót szed, nem fogyaszthat jelentős mennyiségű fokhagymát, vagy annak kivonatát tartalmazó készítményt, mert az befolyásolhatja a gyógyszerek hatékonyságát. A szívelégtelenségben szenvedőknek és a transzpantáltaknak sem ajánlott a kiegészítő terápia, mert a rosszul összeállított házi patika a gyógyszerek hatásának befolyásolásával akár tragédiát is okozhat.

Fontos tudni: a gyógynövényekből készített forrázat nem alkalmas mindennapi folyadékpótlásra, nincs ugyanis olyan gyógytea, ami huzamosabb ideig, korlátlanul fogyasztható, és ez még a közkedvelt kamillára is vonatkozik. Ezek a növények teaként, koncentráltan alkalmazva terápiás hatásuk révén ugyanis gyógyszerek, ezért csak kúraszerűen fogyaszthatók – emeli ki Dr. Kéry Ágnes.