Saját szervezetünket fordítja ellenünk az agyevő amőba

Agyevő amőbák mikroszkópos képe

Az agyevő amőba ritka, de csaknem mindig halálos megbetegedést okoz. Egy új kutatásból kiderült, hogy az amőba nem is az idegsejtek elpusztítása miatt veszélyes igazán, hanem azért, mert végzetes immunválaszt vált ki a szervezetben.

A meleg édesvizeket kedvelő Naegleria fowleri vagy elterjedt nevén agyevő amőba világszerte előfordul. Normális körülmények között baktériumokat eszeget, de szerencsétlen esetben bejuthat a fürdőző ember orrjáratába és nagyon súlyos – az esetek 97 százalékában halálos – fertőzést okozhat.

Az amőba azonban szerencsére ritkán fertőz. A szakemberek a mai napig nem tudják, hogy mitől válik kórokozóvá, ezt jelenleg is kutatják.

Agyevő amőbák mikroszkópos képe Forrás: Wikimedia Commons

Az orron át az agyba

Fertőzéskor az orrüregbe bejutott amőba elszaporodik a orrnyálkahártyán, majd a szaglóidegen át eljut a szaglógumóba. Itt elkezdi felfalni az agyszöveteket, amelynek következtében a beteg elveszti a szagló- és az ízlelőérzékét.

Romboló útja közben káros méreganyagokat és enzimeket is kibocsát, de az Acta Tropica folyóiratban megjelent új kutatás szerint a legfőbb gondot azzal okozza, hogy nagyon erős immunválaszt vált ki. Ez általában segít legyőzni a fertőzéseket, de jelen esetben rontja a helyzetet. Az agyban kialakuló gyulladás végül tönkreteszi az agyat védő vér-agy gátat (amely megakadályozza bizonyos nagyobb molekulák vagy sejtek bejutását az agyba), aminek következtében az immunrendszer alkotói végzetes pusztítást végeznek az agyszövetben.

Immunszupresszió segítheti a gyógyulást?

Ezt az immunreakciót tanulmányozta munkatársaival Abdul Mannan Baig, a pakisztáni karacsi Aga Kán Egyetem kutatója. (Pakisztánban több ember halálát okozza évente az agyevő amőba.) Olyan kísérletet dolgoztak ki, amellyel össze tudták hasonlítani, hogyan élik túl a fertőzést az agysejtek immunrendszerrel és immunrendszer nélkül.

A kutatók agysejteket növesztettek laboratóriumi körülmények között, majd megfertőzték ezeket N. fowlerivel. A tenyésztett sejtek egy részénél jelen voltak az immunrendszer fontos szereplői, a másik csoportnál nem. A kutatók azt az eredményt kapták, hogy a fertőzött agysejtek 8 órával tovább éltek immunsejtek hiányában.

Az ilyen római típusú termálfürdők jó élőhelyet nyújthatnak az amőbáknak Forrás: Flickr/Alun Salt

Magyarországon még nem fordult elő ilyen fertőzés

Természetesen még további vizsgálatok szükségesek, de ez azt jelezheti, hogy a fertőzött egyének immunrendszerének elnyomása az amőba elleni gyógyszeres kezelés megkezdése előtt növelheti a túlélés esélyét. A hatékony kezelés kifejlesztése azért is fontos lenne, mert a globális felmelegedés hatására valószínűleg ott is megjelennek és fertőzést okoznak ezek a mikrobák, ahol korábban nem okoztak gondot.

„A legrettegettebb szabadon élő amőba” - mondta korábban az Origónak Kádár Mihály, az Országos Környezetegészségügyi Intézet munkatársa. „A mai körülmények között nehezen elképzelhető, hogy Magyarországon is fertőzzön, mert a termálfürdők üzemeltetését nagyon szigorúan szabályozzák.”

Kádár szerint ugyanakkor nem lehet teljesen kizárni a valószínűségét, ugyanis ahol nincs vízkezelés (például azoknál a gyógyvizeknél, amelyek így elvesztenék gyógyhatásukat), ott egy elhanyagolt medencével kombinálva előfordulhat, hogy megjelenik. De nagyon kicsi az esélye, és tudomása szerint itthon nem is volt még példa fertőzésre.