Az orvvadászat miatt Afrika és Ázsia egyes nagyemlősei a kihalás szélére sodródtak. Korábban ezen állatok leterítése és trófeájuk begyűjtése hőstettnek számított. Generációk falták Kittenberger Kálmán vadásztörténeteit, s álmodtak gyerekként ilyen életútról.
Ma már a közhangulat barbárnak ítéli a hobbiból való ölést,
de a látványos lebukások, például a spanyol király balesettel végződő botswanai vadászkalandja, jelzik, hogy sokan még mostanság is férfias mulatságnak tekintik e „sportot”, pedig ma már kockázatmentesen tálalják a pénzes kuncsaftnak lövésre a vadat. Az egzotikus állatok vadászatának fő motivációja jelenleg az alternatív orvoslás számára való alapanyagok beszerzése.
A hagyományos kínai orvoslás (HKO) szerint a tigris fizikai és mitikus ereje gyógyító erő forrása, melynek alapja, hogy a szimbolikus tartalmak mozgósítani képesek a meridiánokban akadozva áramló csít.
A kínai kultúra szerint a tigris szinte összes szerve használható gyógyítási célra,
porok, balzsamok, tabletták és bor formájában feldolgozva. Lássunk néhány példát az alkalmazásokra. A fogak láz ellen valók, míg a karmok álmatlanságot kezelnek nyugtató hatásukkal.
A tigriszsír reuma és lepra ellen hat, orrbőrrel sebeket kezelhetünk, a szem pedig malária és epilepszia ellen való. A tigriscsont széles spektrumban hat, mivel az ebből előállított készítményekkel kezelhető többek között a fejfájás, a gyengeség, az ízületi és különféle egyéb gyulladások, a vérhas, valamint az izommerevség, sőt a bénultság is. Az epe agyhártyagyulladás által okozott görcs oldására megfelelő szer a gyermekeknél. Az agy a pattanások és a lustaság ellenszere, a tigrisbajusz pedig fogfájás ellen használatos.
Még a tigrisürülék is hasznosítható, hiszen kiválóan alkalmazható aranyér és kelések kezelésére, sőt az ázsiai alkoholisták absztinenciát remélnek tőle. Végül, de nem utolsósorban
a tigrispéniszből készült főzeteket afrodiziákumként, azaz nemi vágyat fokozó szerként tartják számon.
E készítmények a fejlett világban is fellelhetőek, elsősorban a nagyvárosok kínai negyedeinek boltjaiban és piacain.
Az orrszarvú tülkéből készült őrleményt ma elsősorban afrodiziákumként alkalmazzák, főként Vietnamban nagy erre az igény. Ki gondolná, hogy potenciazavarokkal küszködnek, hiszen így is jó sokan vannak arrafelé.
Érdekes módon e tudományos alapokat nélkülöző nézet Nyugaton keletkezett,
s innen jutott el Ázsiába. A rinótülköt azonban a HKO már több mint kétezer éve alkalmazza egyéb célokra: állítólag hatásos fájdalom- és lázcsillapító és másnaposság ellen is kiváló.
E készítmények gyógyítják még a tífuszt, védenek a mérgezés ellen, és enyhítik a hallucinációt, sőt kelések és kiütések ellen is javallottak. Mindezek mellett dísztárgyakat is készítenek belőle.
A kínai kutatók által megállapított lázcsillapító hatásról szóló cikk hemzseg a módszertani hibáktól,
s emiatt konklúziója több mint kétséges; az egyéb hatásokat pedig tudomásom szerint még nem vizsgálták, ami nyilván nem jelenti azt, hogy működnek is.
A rinótülöknek újabban rákellenes szerepet is tulajdonítanak, amit azonban cáfolnak a tudományos ellenőrző vizsgálatok.
Ha a szarunak mégis lenne gyógyhatása, elegendő lenne a körmüket vagy a hajunkat rágcsálni,
hiszen ezek összetétele lényegében megegyezik a tülökkel, fő komponensük a keratin nevű fehérje.
Fejfájásra sokkal jobb az aszpirin, potencianövelőnek pedig a Viagra. A csempészet főként ázsiai bandák kezében van, az árut elsősorban Vietnamba viszik. Saját hazájukban ugyanis kipusztították már az ott őshonos (jávai) orrszarvút, de szerencsére néhány egyed lézeng még Jáva szigetén.
A tülök kilogrammja elérheti a hatvanezer dollárt is, ami duplája az aranyárnak, sőt a kokainét is meghaladja.
Ez bizony nagy kísértő erő. Évente több mint ötszáz rinocéroszt lőnek ki illegálisan, főként Dél-Afrikában. Kegyetlen képek járják be rendszeresen a világsajtót tülkétől megfosztott, lemészárolt állatokról. Nem ritka, hogy a vemhes nőstényekből kiszedik a borjút, a feketepiac nem a finnyásságáról ismert.
1997 óta az orrszarvútülök nemzetközi kereskedelme törvénytelennek számít, az Európai Unió pedig betiltotta az 1947 után ebből készült szerek és dísztárgyak forgalmazását. Ennek ellenére a kereslet még ma is növekvő pályán mozog, amelynek hatására mind az öt orrszarvúfaj a kihalás közvetlen szélére jutott.
Az elefántagyarból elsősorban dísztárgyakat és ékszereket állítanak elő, de az alternatív gyógyászat is intenzív érdeklődést mutat az ebből az anyagból előállított szerek iránt. Az agyarpor gyógyítási célú felhasználása széles körű: potenciaproblémák, epilepszia, görcsök, torokfájás, láz, végbélfekély és kelések állnak a sorban gyógyulásra várva. E készítmények eltávolítják még a mérgeket a szervezetből, segítik a szövetregenerációt, sőt a kopaszodást is gátolják.
Milyen jó lenne, ha a hagyományos gyógyszerek is ilyen széles spektrumban gyógyítanák nyavalyáinkat. Hja, a kínai módszer a jin és jang egyensúlyozásán alapul, amire a hitetlen nyugati gyógyászat sohasem lesz képes.
Az asztrológia is mitikus erőt tulajdonít az elefántagyarnak.
Köztudott, hogy a bolygók helytelen állása negatív hatással lehet a sorsunkra és az egészségünkre. A Mars rendetlenkedését kivédhetjük, ha vásárolunk egy agyarat, és elhelyezzük a hálószobánkban.
Évente több ezer afrikai elefántot vadásznak le, a populációik létszáma kritikus határhoz érkezett. A vadorzók már nagyüzemi módszereket vetnek be az állatok elpusztítására, például ciánnal mérgezik az itatókat. Így ugyanis a golyók ára levonódhat az előállítási költségekből.
Oroszlánok százait mészárolják le elsősorban Dél-Afrikában, hogy a csontjaikból készített elixír segítsen a férfiasság legfőbb büszkeségén, ha az csorbát szenved.
De vajon mire ez az új keletű érdeklődés az oroszláncsont iránt?
A tigrisek számának csökkenése és a testrészeikből készült termékek kereskedelmének betiltása irányította a fókuszt a másik nagyragadozó felé.
Furcsa, hogy ebben a bizniszben még nem jelentek meg a csalók, akik a sertésvágóhidakról fillérekért beszerezhetnék a csontot, a kutya sem jönne rá, hogy mi váltja ki a placebohatást. Vásárlói oldalról pedig az nem világos, miért nem inkább gyógyszertárakból szerzik be az érintettek a biztosan hatásos potencianövelő termékeket jóval olcsóbb áron.
A tobzoskák mind a nyolc faját szintén a kihalás fenyegeti, melynek egyik oka, hogy
a kínai gyógyászat a pikkelyüket számos kórra terápiás hatásúnak véli.
Csak néhányat említve ezek közül: gonosz általi megszállottság, malária, süketség, idegesség és gyermekek hisztérikus sírása. Használatos még gyulladások ellen, fájdalomcsillapításra, a menstruációs ciklus és a szoptatás elősegítésére, fekély kezelésére stb.
A pikkelyből készült szerek fő hatásukat a gyomor és máj meridiánjain keresztül fejtik ki, véli a népi bölcselet. Kínában és Vietnamban fogyasztják is e különleges állat húsát, ami tovább csökkenti a faj túlélési esélyét. Egy kiló tobzoskahús több mint 600 dollárba kerül, fogyasztása tehát nem elsősorban a tápanyagbevitelre szolgál, hanem inkább státuszt szimbolizál.
A cápaporc rákellenes hatását csak az áltudomány ismeri el. A feltételezések szerint a cápákban nem alakul ki rák (ez nem igaz), ezért ha a porcukat fogyasztjuk, akkor mi immunisak leszünk e halálos kórra. E hiedelem egészen új keletű, William Lane „A cápák sosem lesznek rákosak” című, 1992-ben megjelent bestsellerétől eredeztethető. A feltételezések szerint a rákellenes hatás alapja, hogy a porcból előállított készítmények állítólag a vérerek képződését gátolják.
Még ha valóban ez is lenne a helyzet, a táplálékkiegészítőként vagy kúp formájában bejuttatott anyag nem jutna el a rákos sejtekhez. E tévhit miatt a becslések szerint évi sok millió cápa pusztul el.
A dél-amerikai oroszlánfókát szerencsére még csak a homeopátia fedezte fel, s mint tudjuk, a végtelen hígítás miatt, egyetlen egyed feldolgozása elegendő a teljes Univerzumban fellépő ezotériás igények kielégítésére. Hogy mire ajánlják a darált fókára emlékező homeopátiás oldatot, azt sajnos nem sikerült kiderítenem.
Napjainkban a hagyományos kínai gyógyászat feltámadásának lehetünk tanúi. Az egzotikus állatokból készített termékekre elképesztő volumenű (évi 19 milliárd dolláros) illegális üzletág épül.
Az érintett kormányok megpróbálják felvenni a harcot a vadorzással és csempészettel szemben,
nem túl nagy eredményességgel. Nemrég például hatalmas mennyiségű elefántcsontot égettek el Kenyában az államfő utasítására, a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkból pedig ún. rinóerődökbe evakuálták az orrszarvúkat az orvvadászok elől.
Eddig a leghatékonyabbnak bizonyult az a védekezés, hogy a parkőrök maguk vágják le az agyarakat és a tülköket az elaltatott állatokról, értelmetlenné téve így a lemészárlásukat. Ma már ott tartunk, hogy az európai múzeumokból maffiák lopják az orrszarvútülköket. Az egzotikus állatokon alapuló „gyógyítást” úgy lehetne a legegyszerűbben jellemezni, hogy a placebohatást csomagolják kegyetlen és igen költséges formákba.
(A szerző az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója.)