Bélrendszerünk baktériumai több millió évesek

Bélrendszerünk egyes baktériumainak eredete mintegy 15 millió évre nyúlik vissza, még az emberré válás előtti korra - derítették ki amerikai kutatók.

Ez a felfedezés azt sugallja, hogy az evolúció a korábban véltnél nagyobb szerepet játszott a emberi bélflóra összetételében - írták a kutatók a Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

A belek kialakulásában volt szerepük

A szakemberek által tanulmányozott baktériumok a belek korai kialakulásához járulnak hozzá, megtanítják az immunrendszerünket a kórokozókkal való harcra, sőt hatással vannak hangulatunkra, viselkedésünkre.

sörhas, elhízás, túlsúly Forrás: Flickr / Craig Sunter

"Kutatásunk megmutatta, hogy az emberi bélflóra bizonyos baktériumai közvetlenül olyan sejtekből származnak, amelyek jelen voltak a majmokkal közös őseinkben is" - hangoztatta Andrew Moeller, a Kaliforniai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

"Meglepő, hogy a bélben lévő mikrobák, amelyek a környezetünkben lévő számos forrásból kerülhetett szervezetünkbe, ilyen hosszú időn keresztül együtt fejlődtek bennünk" - tette hozzá Howard Oschman, a Texasi Egyetem biológusa, a tanulmány vezető szerzője.

Eltérő törzzsé fejlődtek

Ahogyan az ember és az emberszabású majmok a közös őstől eltérő fajjá fejlődtek, a közös ősben jelen lévő baktériumok szintén eltérő törzzsé fejlődtek.

A szakemberek genetikai bizonyítékot találtak arra is, hogy

a baktériumok nagyjából ugyanabban az időben váltak szét eltérő törzsekké, amikor gazdaszervezeteik különálló fajokká alakultak.

Az egyik ilyen bakteriális szétválás 15,6 millió évvel ezelőtt ment végbe, amikor a gorillák családja elvált a többi hominidától, a másik 5,6 millió éve, amikor az emberek ága elvált attól, amely a csimpánzok és a bonobók fejlődéséhez vezetett.

Nem tudtuk, honnan érkeztek

Régóta tudjuk, hogy az embereknek és legközelebbi rokonaiknak, az emberszabású majmoknak vannak ilyen bélbaktériumaik, a nagy kérdés az volt, hogy honnan erednek ezek a baktériumok, a környezetünkből vagy evolúciós történelmünkből. Illetve az, hogy mióta léteznek ezek a gazdazervezetekben - magyarázta Moeller.

A kérdés megválaszolására a kutatók Afrikában élő csimpánzok, bonobók és gorillák és amerikai emberek ürülékmintáit vizsgálták. A kutatok génszekvenálással elemezték az ürülékminákban talált egy bizonyos baktérium különféle változatait. Ezekből az adatokból megalkották

az emberi mikrobiom több mint 20 százalékát alkotó három bélbaktérium-csoport evolúciós fáját.

Két baktériumcsoportnak az evolúciós fejlődése nagyon hasonló a hominidák evolúciós fájára - írták a szakemberek.