A nyugat-afrikai járványban több mint 11 ezren haltak meg 2013 és 2016 között. Az Ebola-vírusról korábban úgy vélték, hogy állatokban lappang és csak ritkán kerül át emberre, hogy pusztító erejű járványt okozzon. A tudósok úgy gondolták, a vírus kevéssé képes genetikailag alkalmazkodni az emberi szervezethez - olvasható a Cell című amerikai szaklapban közzétett két tanulmányban.
"Az volt az elmélet, hogy az Ebola-vírus lényegében sosem változik.
Azonban ez a kutatás megmutatta, hogy a kórokozó egy természetes mutációja, mely a járvány során ment végbe, megváltoztatta az emberi sejtek fertőzőképességét"
- írta közleményében Kristian Andersen, a Scripps Kutatóintézet fertőző betegségek genetikájával foglalkozó igazgatója, az egyik tanulmány társszerzője.
A vírusnak a járvány idején végbement esetleges genetikai mutációja után kutatva a két csoport megvizsgálta a nyugat-afrikai áldozatok mintáiból vett kórokozók genetikai térképét.
Volt egy mutáció, melyet mindkét kutatócsoport tanulmányozott és a járvány korai szakaszában jelent meg akkor, amikor az áldozatok száma exponenciálisan kezdett növekedni.
A GP-A82V jelű mutáció azt a glikofehérjét változtatja meg, amelynek segítségével az ebola bejut a sejtekbe. Állati sejtekkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy a mutáns vírus hatékonyabban jut be az emberi és más főemlősök sejtjeibe, de más emlősök szervezetébe nem hatol be könnyebben.
Jonathan Ball, a Notthinghami Egyetem virológusa, a másik tanulmány társszerzője szerint az említett mutációval ugyanakkor csökken a vírus képessége, hogy a kórokozó feltételezett forrása, a denevér sejtjeibe hatoljon.
Az Ebola-vírus GP-A82V mutációja a legutóbbi járvány összes fertőzésének nagyjából 90 százalékát idézte elő a kutatók becslése alapján.