Amerikában, a „fast food" hazájában sokan fogadják meg újévkor, hogy visszafogják gyorséttermi fogyasztásukat, de ezt elsősorban a zsír- és kalória túladagolás elkerülése érdekében teszik. A Silent Spring Institute (Massachussetts, USA) legfrissebb kutatásai szerint
legalább még egy nyomós okot találhatni, amiért érdemes kerülni a gyorséttermek gyakori látogatását:
az ott használt csomagolóanyagok, például a hamburger doboza és a sült krumpli zsírálló papírzacskója potenciálisan ártalmas polifluorozott alkilvegyületeket tartalmaznak, amelyek beszivároghatnak az ételekbe.
Az eddig végzett legátfogóbb vizsgálat keretében a kutatók az Egyesült Államokban működő 27 gyorsétteremláncból több mint 400 mintát gyűjtöttek be, hogy megállapítsák azok fluorvegyület-tartalmát.
A minták között csomagolópapírok, kartonok és eldobható poharak szerepeltek,
s valamennyi csomagolóanyagban a fluorral helyettesített alkánok (per-és polifluorokarbon vegyületek, rövidítve PFC-k) nyomai után kutattak a szakértők.
A PFC-ket széles körben alkalmazzák felületek tapadásgátlóvá, illetve folt- vagy vízállóvá tételére, ezért a szőnyegektől és kárpitoktól a konyhai eszközökön át a túrafelszerelésekig és ételcsomagolásokig mindenütt megtaláljuk őket.
„Ezeket a vegyületeket többféle egészségkárosodással is összefüggésbe hozták, ezért elég aggasztó, ha belekerülnek az emberek ételébe" – nyilatkozott a kutatást vezető Laurel Schaider, a Silent Spring Institute környezeti vegyésze. Egyes PFC-kről úgy tudja az irodalom, hogy rizikófaktorként játszhatnak közre daganatok és pajzsmirigy-bántalmak kialakulásában, az immunrendszer működésének legyengítésében, károsíthatják a termékenységet, és kismamák esetében csökkenthetik a baba születési súlyát.
Különösen a gyerekek vannak veszélyben, hiszen az ő fejlődő szervezetük fokozottan érzékeny a mérgező vegyületek hatására"
– emelte ki Schaider. Az USA-ban a gyerekek mintegy egyharmada napi rendszerességgel fogyaszt gyorséttermi termékeket.
Az Environmental Science & Technology Letters című folyóirat február 1-jei számában közölt kutatás során a Silent Spring Institute munkatársai a részecske-indukálta gammasugárzás-kibocsátás spektroszkópiai technikáját alkalmazták a PFC-k jelenlétéről árulkodó fluor kimutatására. A kutatócsoport eredményei szerint
a hamburgerek és sütemények csomagolásához használt csomagolópapírok csaknem felében,
a papírdobozoknak (pl. pizzás- és sültkrumplis dobozoknak) pedig mintegy 20 százalékában azonosítható volt a fluortartalom. A legmagasabb fluortartalom a Tex-Mex típusú (texasi-mexikói, jellemzően chilis-kukoricás-babos) fogások, valamint a desszertek és kenyérfélék csomagolásában volt kimutatható.
A talált PFC-k közelebbi jellemzése, valamint az elemzés helyességének igazolása érdekében a kutatók 20 mintát részletesebb analízisnek vetettek alá. Sikerült igazolni azt az összefüggést, hogy a magasabb fluortartalmú minták csakugyan PFC-ket tartalmaztak, ami megerősítette a szélesebb körű elemzés érvényességét. A 20-ból 6 mintában megtalálták a perfluorooktánsav (PFOS) nevű hosszú szénláncú PFC-t,
amelynek használatáról az Egyesült Államok több nagy csomagolóanyag-beszállítója már 2011-ben önkéntesen lemondott,
miután az USA Élelmiszer- és Gyógyszerhivatala elemzést jelentetett meg a vegyülethez köthető egészségügyi ártalmakról.
Hiába gyakorolnak önkorlátozást a nagy amerikai gyártók, ha az étteremláncok egy része külföldi beszállítóktól vásárol, akik továbbra is használják a PFOS-t. Ráadásul azok a kisebb szénatomszámú vegyületek is elég kétesek, amelyekkel az USA-beli gyártók a PFOS-t helyettesítik, és amelyeket a kutatók szintén megtaláltak a mintákban.
„A PFOS-t helyettesíteni hivatott vegyületek ugyanolyan makacs és stabil molekulák, és ezekről sem bizonyított, hogy ne volnának ártalmasak az emberi egészségre – érvel a tanulmányban közreműködő Arlene Blum, a fogyasztók egészségét és a környezet épségét az ipari kemikáliákkal szemben védelmező Green Science Policy Institute alapítója. – „Ezért nemcsak a PFOS, hanem az egész fluoroalkil vegyületcsalád ipari felhasználását csökkenteni kell. Szerencsére léteznek fluormentes alternatívák e vegyületek kiváltására."
A tanulmány szerzői azt találták, hogy a PFC-k mennyisége széles tartományban szór a különböző minták között. Ez arra utal, hogy míg egyes csomagolóanyagokat a gyártás folyamán szándékosan kezeltek PFC-kkel,
addig másokba csak az újrahasznosítás során, vagy egyéb forrásból kerültek a mérgező vegyületek.
A PFC-k alkalmazásának mielőbbi visszafogása már csak azért is kívánatos lenne, mert stabil vegyületek lévén a gyártás felfüggesztését követően is hosszú ideig fennmaradnak a környezetben.
Más tanulmányok rámutattak, hogy a fogyasztási cikkekből származó PFC-k felhalmozódnak a hulladéklerakó helyeken,
és a talajvízbe beszivárogva potenciálisan szennyezhetik az ivóvízkészleteket.
A hatályos amerikai szabályozás például megengedi a PFC-k használatát a komposztálható élelmiszer-csomagolóanyagokban, ahonnan könnyen bekerülhetnek a termőtalajba, végső soron pedig a tápnövényeinkbe.
„Valamennyi PFC – az újabb, helyettesítésnek kifejlesztett változatokat is beleértve – rendkívül ellenálló a biológiai lebomlással szemben, ezért hosszú ideig terhelik a környezetünket – hangsúlyozta Graham Peaslee fizikus, aki a fluortartalmat kimutató spektroszkópiai módszer kifejlesztésével járult hozzá a tanulmányhoz. – Ezért a többszörösen fluorozott vegyületek használata nem fenntartható, és nem lenne szabad megjelenniük sem a komposztálható termékekben, sem bármi másban, ami a kommunális hulladéklerakó helyeken végezheti."