Faigel Gyula

Mire jó a röntgenvonalzó? - Az atomi szerkezet meghatározása röntgensugárzással

II. A vonalzó

Nos, rögtön felvetődik a kérdés, hogyan kapcsolódik a röntgensugárzás és az atomi szerkezet. Miért éppen a röntgensugárzással kaphatunk információt az atomok térbeli elhelyezkedéséről. Ahhoz, hogy ezt megválaszoljuk, tekintsük először a mérés folyamatát. Mi kell egy méréshez? Természetesen a mérendő tárgy, a mérőeszköz és az ember, aki elvégzi a mérést, leolvassa az eredményt - tudományosan szólva kiértékeli a mérést. Induljunk egy egyszerű példával.

10. ábra

11. ábra

Vegyünk egy vonalzót és egy hajszálat, a feladat, hogy meghatározzuk a hajszál vastagságát. Minden rendelkezésünkre áll: tárgy, eszköz, ember, mégis bajban vagyunk, mert legfeljebb azt a választ tudjuk adni, hogy a hajszál sokkal vékonyabb mint egy milliméter. De ha veszünk egy mikrométert, akkor azonnal meg tudjuk adni a pontosabb eredményt: a hajszál vastagsága 50 mikron. Mire szeretnék ezzel a példával rávilágítani? Arra, hogy a méréshez olyan vonalzót kell használni, aminek beosztása, skálája megegyezik a mérendő távolsággal, vagy finomabb nála. Tehát felmerül a kérdés, milyen vonalzót használjunk az atomok közötti távolság mérésére. Tudjuk, hogy az atomok közötti távolság kicsi, de milyen kicsi? Ezt érzékelteti a 12. és 13. ábra.

12. ábra

13. ábra