A Hukkle aktív nézőknek készült. Már a címe is megfejtendő rejtvény: a csuklás hangját próbálja utánozi egy kis nyeléssel a végén. (Kimondani azért szabad fonetikusan is.) A Hukkle egyik főszereplője tehát a csuklás, másrészt pedig maga a zörej.
Egy bácsi narrálja a filmet ütemes csuklásaival, melyekhez egyéb természetes hanghatások társulnak. Tagolt beszédre nincs szükség: a történetet a képek és zörejek összjátéka rajzolja meg. Az elsőfilmes rendező így indokolta a koncepciót a film.hu újságírójának: "Én nem akarom eldobni az irodalmat, a szöveget és a dialógot, de azt látom, hogy iszonyatosan súlyos a helyzet, szétdumálják a filmeket. Úgy gondolom, hogy ezzel leszállítják a közönség igényeit. Én azt akarom, hogy a néző irányítottan gondolkodjon, legyen partner. Ne csak befogadja a pénzéért a művet, hanem dolgozzon vele, és akkor értékesebb is lesz számára az élmény."
A történet egy kis magyar faluban játszódik, látszólag idilli környezetben. Lassanként azonban a halál szele lengi be a harmonikus jeleneteket, majd kész krimi kerekedik a kezdeti természetfilmből. Pálfi Györgyöt a századfordulós varázsképek ihlették meg: "A lényeg a következő: látsz egy idilli állapotot, például egy kalapos nőt a szalonban, de ott a kérdés, hogy vajon hol bújik a szerető, vagy hol rejtőzik a féltékeny férj. Neked pedig addig kell forgatnod, tekergetned a képet, míg például a bútornak a karfája, a nőnek a szoknyája és a függönybojt ferdén állítva kirajzolja a kalapot. Valahogy így működik az én filmem is."
A film egyik nagy erénye, hogy szereplői önmagukkal azonosak - valóban a falu lakói. Profi színész csupán azért bukkan fel egy jelenetben, hogy megfelelő kontrasztot képviseljen a falu világával szemben.
Az operatőri munkáért Pálfi György főiskolai évfolyamtársa, Pohárnok Gergely felelt, aki a 32. Magyar Filmszemle legjobb operatőrének járó díjának tulajdonosa. "Gyönyörű fényképezés, bohókás hangulat és fura humor a Hukkle jellemzői: ez a film egy perccel sem hosszabb a kelleténél" - írja az egyik legrangosabb filmes szaklap, a Variety kritikusa.
Majd így folytatja: "…Amikor egy kismacska hirtelen meghal a kertben, a sötét képzelet veszi át az uralmat a képek felett: feltűnik egy rendőrautó, majd egy temetési menet, egy méhecskét kíméletlenül halálra préselnek, egy vakondot pedig kapával ütnek agyon. Negyedórán belül egy szövevényes és rejtélyes bűntörténetben találjuk magunkat, és a további meglepetések még csak most kezdődnek - ezt a filmet legalább kétszer meg kell nézni ahhoz, hogy az összes titkát felfedezzük."
Erre október 24-étől módja is van bárkinek, aki jegyet vált a Hukklé-ra a magyar mozikban.