Nem bolyong tovább a Magyar Filmszemle

A Magyar Filmszemle befejezte évekig tartó vándorlását - legalábbis a szervezők szándékai szerint. Az utóbbi időszakban más és más helyszínen jelentkezett (a Corvin mozitól a Budapesti Kongresszusi Központig), és mindenütt problémák merültek fel. Sehol nem fért el a közönség, és nem kínálkozott elég terem a filmek többszöri vetítéséhez. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak egy modern multiplex képes a nagyszabású esemény befogadására.

A Mammut moziban már történt egy próbálkozás, a Millenáris Központ Teátrumával és Fogadójával kiegészülve azonban most hosszú távra tervezik az együttműködést. A Mammut termeiben tehát egy hétre (január 28-a és február 4-e között) a magyar filmek veszik át a hatalmat. A versenyprogram szerint 22 nagyjátékfilm (ebből 18 darab 35 mm-es filmre, 4 pedig Beta-kazettára forgott), 21 kísérleti és kisjátékfilm; valamint 37 dokumentumfilm kerül levetítésre. Ezenkívül információs blokkban látható 13 játékfilm (többek között Jancsó Miklós és Makk Károly legújabb munkája); a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak vizsgafilmjei; életrajzi művek (pl. Illés György operatőrről, Fehér György operatőr-rendezőről, és André de Tóth rendezőről) és egyéb mozgóképi munkák.

Mindezeket az Uránia Filmszínház termeiben is meg lehet nézni, amelyek azokat a filmrajongókat fogadják be, akik nem rendelkeznek szakmai belépőkártyával, és ezért kiszorultak a Mammut szakmai vetítéseiről. A Millenáris Központ Teátruma elsősorban az ünnepélyes nyitó- és záróestnek ad otthont, valamint a játékfilmek díszbemutatóinak. Az itt található Fogadóban pedig szakmai fórumokat rendeznek, és a Szemle társasági életének központjának szánják.

Koltai Lajos - a tavalyi játékfilmes zsűri elnöke - idén a Szemletanács elnöki tisztét tölti be. (Az Amerikában befutott operatőreink közül egyébként több is hazatérni látszik: Koltai az aktív filmszemlei szerepvállaláson kívül itthon készül rendezni, Zsigmond Vilmos Bánk bán-ja információs vetítésen látható; Ragályi Elemér pedig három magyar film operatőreként jelentkezik a Szemlén.)

A különböző kategóriák alkotásait ezúttal is külön zsűri értékeli. A versenybe nevezett játékfilmeket Radnóti Sándor esztéta, Fekete Ibolya és Janisch Attila filmrendező, Kende János operatőr és Margitai Ági színésznő bírálja el. A kísérleti- és kisjátékfilmek versenyében Tímár Péter és Fésős András filmrendező és Kövesdy Gábor kritikus dönt. A nem fikciós, dokumentumalkotásokat pedig Dárday István rendező, Jankura Péter operatőr és Pritz Pál történész ítéli meg.

Az ünnepélyes megnyitón - melyre tehát január 28-án este kerül sor a Millenáris Teátrumban - Szabó István és Görgey Gábor kulturális miniszter mond beszédet, Koltai Lajos pedig életműdíjakat ad át. Nyitófilmként Jancsó Miklós legújabb művét, a Kelj fel, komám, ne aludjál című filmet vetítik. A záróesemény - vagyis a díjak átadása - február 4-én lesz ugyanitt, Makk Károly Egy hét Pesten és Budán című alkotásának kíséretében.

A Magyar Filmszemle évente megújuló jelképe - és a körülötte dúló rendszeres viták - is végükhöz értek. A most nyilvánosságra hozott logó várhatóan megmarad, legfeljebb a színe változik évről évre. Legalábbis, ha sikerül megteremteni azt a szakmai konszenzust, melynek megteremtésén most oly sokan fáradoznak - és melyre hosszú idő után végre esély is látszik.

Gy. D.