Jack és Warren

Schmidt történetéért megkapta a legjobb színésznek járó Golden Globe-ot

Nicholson 1937-ben született a New Jersey-beli Neptune-ban. Miután alkoholista édesapja elhagyta a családot, 17 évesen a filmezéssel kezdett kísérletezni. Irodai ügyintézőként elhelyezkedett az MGM rajzfilmrészlegénél, s közben a Players Ring Theater tagjaival csiszolgatta színészetét. Játszott színpadon és néhány szappanoperában is.

Első filmszerepét 1958-ban kapta Roger Corman The Cry Baby Killer című alkotásában, majd hamarosan számos olcsó motoros-, akció- és horrorfilmben játszott. Ezek között volt az azóta kultuszdarabbá vált Rémségek kicsiny boltja 1961-ben. Monte Hellmannel együttműködve hamarosan producerként és forgatókönyvíróként is közreműködött ezekben az alkotásokban.

A nagy áttörés 1969-ben következett a Szelíd motorosok-kal, ahol Nicholson Rip Torn helyére ugrott be, hogy eljátssza George Hanson szerepét, amelyért életében először Oscar-díjra jelölték. A következő években Nicholson csillaga szépen, folyamatosan emelkedett felfelé, és egyre több lehetőséget kapott arra, hogy megmutathassa színészi képességeit. Számos nívós szerep következett ezután, többek között olyanok, mint a Testi kapcsolatok, Az utolsó szolgálat, Polanski Kínai negyed-je és az Antonioni által rendezett Foglalkozása: riporter.

Nicholson legismertebb arca a kívülálló, a rendszert kijátszó cinikus sodrodóé. Az 1975-ben elnyert legjobb színésznek járó Oscar-díjat is egy ilyen karakter megformálásáért kapta. A szerep R. P. McMurphy, a film pedig a klasszikusnak számító Száll a kakukk fészkére, Milos Forman rendezésében.

Emlékezetes alakítást nyújtott az A postás mindig kétszer csenget-ben, a Vörösök-ben, a Becéző szavak-ban, a Prizzik becsületében, a Gyomok között-ben és az Eastwicki boszorkányok-ban egyaránt. Tim Burton 1989-es Batman-jében Joker szerepét játszotta, talán minden idők egyik legjobban megformált negatív szereplőjeként. Egy évvel később megpróbálkozott a rendezéssel, s vászonra vitte a Kínai negyed folytatását, a Cinikus hekus-t, amely azonban nem volt kirobbanó siker.

Nicholson visszaállt a kamera másik oldalára, s újabb filmekben nyújtott emlékezetes alakítást, mint például az Egy becsületbeli ügy Nathan R. Jessep ezredese vagy a Lesz ez még így se kényszerbeteg Melvin Udallja, amely szerepéért elnyerte harmadik Oscar-díját is.

A Schmidt története remekül illeszkedik a színész karrierjébe. A megfáradt, kiöregedett, látszólag megértő, belülről azonban keserű Warren Schmidt mintha eddigi szerepeit ötvözné kissé nyugodtabb formában, tekintetbe véve a színész 66 betöltött életévét. Schmidtben benne rejlik McMurphy cinizmusa, amellyel a körülötte lévő modernizálódó, az idősebb embereket magából kizáró, képmutató világot s megromlott házasságát szemléli, de ugyanakkor benne van Udall megszállottságából, tántoríthatatlanságából is valamennyi, amellyel kiutat próbál keresni egyre jobban kiüresedő hétköznapjaiból. Schmidt kisemberi mivoltában azonban újdonság a mindig központi figurákat, sármos, erőteljes, hangsúlyos alakokat megformáló Nicholson számára. Warren Schmidt ugyanis szürke, teljesen hétköznapi figura, akinek egyszerre csúsznak ki a kezéből életének szálai, amelyekről azt hitte, szoros kötelékké fonta őket össze az évek során. Vesztesége azonban senkinek sem tűnik fel, senki sem nyújt támaszt számára.

Jack Nicholson kiválóan ragadja meg a karaktert, s egyetlen, szinte észrevehetetlen arcmozdulat, gesztus segítségével máris belehelyezkedik a szerepbe. Az általa alakított Schmidt olyan, mint egy jóindulatú, visszahúzódó nagyapa, akin látszik, hogy szeretne hinni az emberekben és a világban, ám a sorozatos balsikerek egyre inkább felnyitják a szemét a komor valóság irányába. Azonban emberszeretete kiirthatatlan, s bánatát és valódi érzéseit egy afrikai árva kisfiúnak írja meg leveleiben, akit adományaival támogat egy jótékonysági szervezeten keresztül. Kiváló fogásként Alexander Payne rendező felfedezőútra küldi Schmidtet az Egyesült Államokban, mintegy visszaemlékezve Nicholson karrierjének kezdetére, a Szelíd motorosok-ra, s arra az életműre, amelyet a színész napjainkig felépített.