110 éve született Sir Alexander Korda

1893. szeptember 16-án Kellner Sándor László néven látta meg a napvilágot Pusztatúrpásztón a világ egyik legkarizmatikusabb filmes alkotója, aki Alexander Korda néven vált híressé. 13 éves volt, amikor apja, a Salgó-földbirtok tiszttartója meghalt. Anyjával és két öccsével előbb a nagyapjuknál éltek Kecskeméten, Sándor azonban 1908-ban Budapestre került, ahol előbb a Barcsay utcai gimnáziumba, majd a Mester-utcai kereskedelmi iskolába járt.

Piarista tanára, Fáber Oszkár hamar felfigyelt irodalmi érdeklődésére és fogalmazókészségére, és beajánlotta a Független Magyarország című napilaphoz sordíjas gyakornoknak. Középiskolás diák azonban nem publikálhatott újságban, így az ifjú Kellner a római katolikus liturgia szövegét idéző Sursum Corda ("Emeljük fel a szívünket") álnéven adta közre tudósításait. 1909-ben jelent meg első írása Korda Sándor névaláírással.

1912-ben már a Színházi Élet filmrovatának vezetője volt, 1915-ben pedig megalapította a Pesti Mozi című első magyar filmújságot, amelyben filmkritikákat jelentetett meg. Alig múlt huszonegy éves, amikor a Tricolor filmvállalatnál rendezni kezdett. Később így emlékezett erre az időszakra: "Egyszerre csak rájöttem, mit akarok kezdeni az életemmel, és azt is tudtam, hogy ezt meg is tudom valósítani". Első három filmje közül egy sem maradt fenn.

Janovics Jenő, a kolozsvári Corvin Filmgyár igazgatója 1916-ban szerződtette rendezőnek, mesébe illő, 18 ezer korona fizetéssel. Ez mintegy ötszöröse volt egy elismert újságíró bérének, és több volt, mint Magyarország akkori miniszterelnökének javadalmazása. A Kolozsvárott töltött egy év alatt több némafilmet forgatott.

1917-ben feljött Budapestre, és szinte azonnal átvedlett rendezőből producerré: megvásárolta a Corvin filmgyárat. Korszerű és nagyszabású filmstúdiót hozott létre, a mai Róna utcai telep magvát. 1919-ben, Károlyi Mihály köztársasági elnöksége alatt Korda a filmügyek kormánybiztosa volt, a kommün alatt három filmet rendezett. 1919 őszén letartóztatták, és fogságából pár nap múlva első felesége, Korda Mária színésznő kalandos körülmények között szabadította ki. Néhány nap múlva mindketten Bécsbe utaztak, és soha többé nem tértek vissza Magyarországra.

A húszas években megjárta Bécset, Berlint, Párizst és végül Hollywoodot, ám egyik országban sem tudott valódi karriert csinálni. Hollywoodot unta, az önállóságához szükséges pénzt szétszórta, ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy minden döntést maga hozzon.

20 dollárral a zsebében, ám tapasztalatokban gazdagon tért vissza Európába. 1931-ben érkezett Londonba, és ezzel megkezdődött életének legnagyobb szabású, mozgalmas alkotói korszaka.