Velence 2004: a hiúság fesztiválja

Szeptember 1-jétől 61. alkalommal kerül megrendezésre a világ legrégebbi filmfesztiválja Velence üdülőövezetében, a Lidón.  A Cannes és Toronto mellett háttérbe szorult itáliai szemle alaposan beleerősített az utóbbi években; noha négy év alatt a harmadik fesztiváligazgatót fogyasztja a szervezőbrigád, a szerencsés kora őszi időpont miatt sok neves rendező hozza Velencébe bemutatni a díjkiosztószezonra időzített új filmjét, és a Cannes-ra még el nem készült filmek is rendszerint passzolnak a versenyprogram koncepciójába.

Az eutanázia és a reinkarnáció mellett Mike Leigh új filmje kapcsán az abortuszról is fellángolhat a vita.

A velencei filmfesztivál szelekciója hagyományosan szociálisan érzékeny; az utóbbi években Arany Oroszlánt ért a katolikus zárdák leleplezésének témája (Magdolna nővérek) és az apa-fiú kapcsolat drámai megközelítése is (Visszatérés). Leigh, a "kapreál" nagymestere ezúttal is az angliai munkásosztály világába kalauzol. Vera Drake családja és szomszédjai segítésének szenteli életét, emellett titokban bajba került nőknek segít elvetetni nem kívánt magzataikat. Az 1950-es évek Angliájában ez az illegális tevékenység beláthatatlan következményekkel jár Vera családjára és saját magára nézve, miután az ügy a hatóságok tudomására jut.

Amennyiben Leigh a Titkok és hazugságok-hoz hasonló érzékenységgel és humanizmussal dolgozza fel a tragikus történetet, Velence egy hosszú út első állomása lehet a film számára.