A Kidobós című film remek példa arra, hogyan lehet a legegyszerűbb történetből is vidám filmet csinálni. A Kidobós sztoriját nagyon érzékenyen el lehetne mesélni egy mondatban. A poénok nagyobb részét hangutánzó szavakkal is fel lehetne idézni. Az egyszerűség azonban nagyszerűséggel keveredik ebben a filmben, mert a sok hülyeség egyre hangosabb röhögésre gerjeszt. Szerencsére a film készítőiben legalább annyi önirónia volt, mint amennyit tanultak a tortadobálós burleszkekből. Az egész megható vígjáték iskola a kisujjukban van, és úgy húzták fel ezt az ezeregyedik darabot a kaptafára, hogy végül mégis eredetien álljanak össze az unalomig ismert alkotórészek.
Hallottak már olyanról, hogy a kicsúfolt, megvetett kisember végül igazáért harcba szállva a saját korlátait is legyőzi? El tud képzelni egy olyan filmet, ahol az üzleten kívül egy nő kegyeiért is folyik a küzdelem a két főhős között? Bekezdéseken keresztül lehetne sorolni a kliséket, amelyeket mind-mind magába olvaszt a Kidobós. Viszont mindent hihetetlenül egyszerűen megold. Nincs unalmas feszítése a konfliktusoknak, hiszen úgyis mindenki végig tudja, hogy a jó férfié lesz a lány is, és az üzlet is. Hát gyorsan tényleg az övé lesz. A dolgok egykettőre megoldódnak, hogy jöjjön az újabb ismert elem, mondjuk a bekötött szemmel küzdés. A Kidobós így válik groteszkké, lazán alárendel mindent a gyors ötleteknek. Itt még az is jól áll, ami minden máshol végtelenül ciki: a "boldogan éltek, míg meg nem haltak" befejezést szimbolizáló terhes hősnő feltűnése a záró képen.
A Kidobós több filmre konkrétan is utal, máskor pedig csak a nyálas vígjátékok elemeit fordítja ki. Sikerült néhány nagyon jó saját karaktert is kitalálniuk az alkotóknak, különösen lenyűgöző a két sportkommentátor, akik tökéletes paródiáját nyújtják a műfaj két típusának: az inges-nyakkendős adatmondósnak és a nyegle szubjektívnek. A film egyik legnagyobb ötlete, hogy több híres ember is feltűnik egy-egy epizódszerepben: David Hasselhoff, Chuck Norris vagy Lance Armstrong egy-egy mondatával többet tettek a nézők jókedvéért, mint máskor egy egész tévéfilmmel vagy kétszáz letekert kilométerrel. A kelet-európai sportolónő és az amerikai cserkészlányok fugurái pedig már ránézésre vihogtatnak.
A film rettenetesen kezdődik, mert akkor még úgy tűnik, mintha komolyan gondolnák magukat a készítők. Aztán egyre nyilvánvalóbb, hogy itt mindenen van még egy csavar, amitől nem kell csak azon nevetni, hogy épp a legkövérebb lány esik terpeszben bugyi nélkül a gimis srác fejére. Rövid és vicces film a Kidobós, amiben van lehányás és paródia is.
dr. Igó