Hollywood maga a pokol

Az álomgyárnak becézett filmes Mekka rémálmok termelésében is élen jár, és a Hollywood sugárút minden csillagát beárnyékolja egy-egy sötét tragédia. Öngyilkos Superman, feldarabolt színésznőcske, az ördöggel paktáló forgatókönyvíró és visszatérésre vágyó, gyilkos díva - összeállításunk hátborzongató körutazásra invitál Hollywood csontvázakkal teli sufnijába, idegenvezetőink többek között David Lynch, Brian De Palma és a Coen testvérek.

Hollywood sötét bugyrai: Az álomgyár idealizált képe egy foszló tapétára kiszögelt fotóról mosolyog, az ünnepelt színházi forgatókönyvíró pedig eladja a lelkét a sátánnak.

Kommentár: "Csak egy dolog érdekel bennünket, Bart: Tudsz történetet mesélni? Meg tudsz nevettetni? Meg tudsz ríkatni? Rá tudsz venni, hogy örömódákban törjünk ki? Ez több mint egy dolog? Oké!" - Jack Lipnick, producer (Michael Lerner)

Áldozat: A kafkai kisember egyszer próbál belekóstolni a hollywoodi feslett csillogásba, másnap már a meghódított hölgy vérben tocsogó hullája mellett köszönt rá a beszűrődő napfény. A pokolt szimbolizáló szállodában persze nem kell messze menni a segítségért, a szomszéd szobában behemót bérgyilkos üzemeltet mészárszéket. A megrendelt birkózós forgatókönyvet az élet írja tovább, és szerepet kér a Los Angeles-i rendőrség is.

Klasszikus? A cannes-i filmfesztivál történetében egyedülálló, hogy a három legfőbb díjat (Arany Pálma a legjobb filmnek, legjobb rendezés, legjobb férfi alakítás) ugyanaz a film nyerje, ráadásul az egyébként igen erős felhozatalú évben a zsűri minden tagja egyhangúlag a Coen testvérek abszurd agymenését találta a legjobbnak. Kattantságban nem marad el az életmű többi darabjától, de a fekete humor betevőt illetően jóval több itt a fekete, mint a humor. A fausti dilemma hollywoodi leképezését mindenesetre nem sikerült még soha senkinek jobban megfogalmazni.