Ma szexeltem
- kezdi a történetét Minnie, a tizenöt éves, előnytelen frufruja alól büszkén kikandikáló kamaszlány. Ettől a történelmi pillanattól kezdve fáradhatatlanul dokumentálja a szexualitásával, kalandjaival és hétköznapjaival kapcsolatos élményeit, érzéseit és gondolatait.
A lelkivilágát kifejező, hirtelen felharsanó, kirobbanóan energikus zenék, a végtelenül őszinte magnórészletek és színes, burjánzó rajzok szépen illeszkednek A tinilány naplója (The Diary of a Teenage Girl) szövetébe, és egy idő után már várjuk, mikor rebben egy animált kismadár Alexander Skarsgard feje búbjára, vagy repül az ágy fölé hatalmas megrajzolt szárnyaival Minnie egy LSD-trip közepette.
Minnie első és a saját világában mindent felülíró szexuális élményére 1976-ban kerül sor San Franciscóban, a legritkább esetben józan, viszont őrülten vonzó Monroe-val (Alexander Skarsgard), aki történetesen a kamaszlány anyjának a pasija. Monroe a család többi tagjával együtt általában a nappali kanapéján terpeszkedik, illetve néha a csinos mamával és a barátaikkal rendeznek kokozós-piálós esti szeánszokat.
Minnie jól szórakozik az anyja társaságán, és őt is meglepi, amikor váratlanul egymásra mozdulnak Monroe-val.
Az első szeretkezésnek Minnie őrületes jelentőséget tulajdonít.
Azt hiszi, ezzel egy csapásra felnőtt lett, és kevésbé foglalkozik azzal a ténnyel, hogy az anyja barátjával kezdett viszonyt. A férfi együtt marad a mamával, de rendszeresen lefekszik Minnie-vel is, aki közben a kortársai között is szétnéz.
A cselekmény Minnie és Monroe titkolt viszonya mentén halad előre, mégsem ennek a szokatlan és botrányos kapcsolatnak az alakulása a legérdekesebb benne. A kételkedő, önmagát kereső, szexualitását felfedező tinilány történetét egyrészt a Minnie-t alakító Bel Powley varázslatos és őszinte játéka teszi egyedivé és izgalmassá.
Powley alakításában Minnie figurája legalább annyira emlékezetes és szerethető kamaszlány karakter lett, mint az élete első szeretkezése alatt teherbe esett vagány Juno. Az már csak ráadás, hogy a Minnie anyját alakító, eddig nagyrészt komikaként és vígjátéki szerepeiből ismert Kristen Wiig (Koszorúslányok) remekel a szuperlaza, lázadó és kissé szétesett mama szerepében.
A tinilány naplója a színészi alakításokon és a szellemes narráción kívül a képi világa miatt is különleges. Minnie-t, aki magával ragadó és felszabadító lelkesedéssel, féktelenül és kíváncsian veti bele magát a szexuális élvezetekbe, ugyanazok a fájdalmas kétségek gyötrik, mint minden kamaszt ("Kövér vagyok. Nem szeret senki."), de a legkilátástalanabb pillanatokban is meg tud kapaszkodni szenvedélyében, a képregényrajzolásban és egy általa istenített rajzoló képzeletbeli barátságában.
Minnie kreativitása tükröződik a film lenyűgöző vizualitásában is. Játékosak és alapjaiban meghatározzák a film hangulatát a bármikor felbukkanó animációs részletek, amelyek a polaroid fotókat idéző színvilágban, a tompa fények és a hetvenes évek jellegzetes mintái között tekeregnek.