Nem a szélsőjobb erényeit mutatjuk be

Csütörtök óta látható a mozikban a Filmalap eddigi legdrágább produkciója, a Veszettek. Goda Krisztina rendező a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon után most kemény és aktuális témát választott: a magyar fiatalok radikalizálódását. Mégis azt mondja, nem akar politizálni. Az Origónak adott interjúban beszélt az ötlet születéséről, a manipuláció természetéről, az előzetesre érkezett szélsőjobboldali reakciókról, és arról, kell-e cigány színésznek játszania a roma szerepeket.

• Beleszeretett a témába, de nem a politikai háttér érdekelte az egészben, hanem a manipuláció természete.
• A komoly téma dacára szórakoztató filmet akart csinálni, ami pergő, akciódús.
• Kapott fenyegetéseket, de nem lepte meg: tudták, hogy indulatokat fognak kelteni.
• Nem dolga egy filmnek, hogy megoldást kínáljon egy megoldatlan társadalmi problémára.
• Más elképzelései voltak a főbb színészekről, de ezeket el kellett engednie.
• Sajnos nincs elég cigány származású színész, ezért a roma lányt is Törőcsik Franciska játssza, csak sötétítették a bőrét.
• A helyszínek sok fejtörést okoztak, mert lepusztult, sivár vidéket akartak megjeleníteni a filmben, ám a kinézett helyszíneket időközben felújították.
• Nem sokban különbözött számára ez a munka egy vígjátéktól.

Eddig szórakoztató filmeket készítettél, ez az első munkád, ami egy jelen lévő társadalmi problémát dolgoz fel. Mi vitt rá, hogy foglalkozz a közélettel?

Azért így is célkitűzésem volt, hogy ha már egy ilyen komoly és kemény témáról beszélünk, legalább olyan formában tegyük, ami nem untatja a nézőt. Utálom a közönségfilm kontra művészfilm felosztást, mégis úgy tudom legrövidebben elmagyarázni, hogy a Veszettek így is többnyire közönségfilmes elemekből építkezik. Figyeltünk rá, hogy pergő, akciódús és cselekményes film legyen. De hogy a kérdésre is válaszoljak: egyszerűen beleszerettem a témába.

Úgy akart komoly témáról beszélni, hogy közben nem untatja a nézőt - Goda Krisztina Fotó: Pozsonyi Janka

Tehát belőled indult ki.

Czető Bernáth László regényéből indul ki a film, ami az interneten jelent meg, most fog csak könyv formájában. Én pedig annyira filmre termett történetnek láttam, hogy meggyőztem Divinyi Rékát, írjunk belőle forgatókönyvet. De szerencsére azért nem kellett sokáig győzködnöm.

Azzal, hogy egy ilyen témához nyúltál, rendezőként is más szerepet vállaltál. Állást kell foglalnod a kérdésben.

Pontosan azt tettem, maga a film az állásfoglalás, de

nem leszek politikai megmondóember, van abból elég.

Nagyon aktuális a téma, ami engem igazán érdekelt belőle, az a manipuláció természete. Ács János, a történet főhőse egy nárcisztikus figura, de mivel karizmatikus személyiség, könnyű megszeretni. Kezdetben olyan célkitűzései vannak, amivel bárki azonosulhat, csak aztán egy ponton az önös érdekei előtérbe kerülnek a közösség érdekeivel szemben. Ez fajul később odáig, hogy a cél nála szentesíteni kezdi az eszközt.

Engem az a folyamat foglalkoztatott, hogy egy ilyen manipulatív személyiség hogyan vonja teljesen a hatása alá a fiatalokat. Ezt a történetet elmesélhettük volna más korban és helyszínen is, például a harmincas évek Németországában, de így a film szigorúbb tükröt tart azoknak, akiknek szántuk.

A manipuláció természete - Fenyő Iván a Veszettekben Forrás: The Orbital Strangers Project

Érezhetően kerülöd a politikai vetületét.

Szerintem nem kell többet kimondanom, mint ami a filmben látható. A film egyértelműen a szélsőségek ellen és a demokrácia mellett teszi le a voksot. De Ács János karaktere nem feleltethető meg egyetlen létező személynek sem, és butaságnak tartottam, amikor a film bemutatója előtt máris mozgalmak vagy pártok történetét kapcsolták hozzá.

Mit mondasz majd azoknak, akik szerint a film nem kínál alternatívát a szélsőjobb ellen, sőt, bemutatja az erényeit és a népszerűségét is?

Azt, hogy pontosan annyira befolyásolhatóak, mint a filmbeli fiatalok. Arra, hogy a film nem kínál alternatívát egy megoldatlan társadalmi problémára, csak azt tudom mondani, hogy ez egy filmnek sem dolga. Ugyanakkor

az emberi hozzáállás szintjén ez a történet egyértelműen kínál alternatívát.

Máté, a történet főhőse az a karakter, aki a visszaélések hatására kiszáll, sőt szembeszáll az egyesülettel, képes a saját fejével gondolkozni, és ki mer állni az igazság mellett.

A filmnek nem dolga megoldást kínálni - Goda Krisztina Fotó: Pozsonyi Janka

Ez a film nem a szélsőjobb erényeit mutatja be, pusztán annyit állít, hogy a rendvédelmi szervezeteknek van létjogosultságuk mindaddig, amíg törvényes keretek között működnek.

A probléma ott kezdődik, amikor elkezdenek törvénytelenül működni, és felüti a fejét a rasszizmus.

Szerintem az emberek pontosan érzik magukban, mikor lépik át ennek a határát, még ha a csordaszellem erősen munkál is bennük, és bizonyos mértékig mindenki befolyásolható vagy fanatizálható. Amiben a film talán hatni tud, az az, hogy az ember felismerje ezt a határt - ahogy a filmbeli Máté.

Ehhez persze fontos volna, hogy sok emberhez eljusson, a kampány viszont feltűnően visszafogott. Nem látni a plakátokat, hirdetéseket.

Én is szerettem volna, ha nagyobb a kampány körülötte, de ez sajnos nem az én döntésem. Azt gondolom, hogy egy olyan országban, ahol csak a vígjátékok hoznak nézőszámot, ez különösen fontos lett volna.

A Veszettek plakátjának részlete Forrás: Hungaricom

Elkíséred a filmet közönségtalálkozókra, hogy segíts kibeszélni a témát?

Elkísérem, persze, de nincs olyan misszióm, hogy ezzel bármit megoldjak. Nem hiszem, hogy sokat hozzá tudnék tenni azzal, hogy beszélek róla. Az üzenet vagy eljut a film által, vagy nem - aki mást akar belelátni, annak úgyis mindegy, mit mondok.

Igaz, hogy kaptál fenyegetéseket a téma miatt?

A trailerre érkezett néhány személyeskedő, fenyegető reakció névtelen bloggerek részéről, de ez nem ért váratlanul. Tudtuk, milyen indulatokra számíthatunk, ha ehhez a témához nyúlunk.

Többször elhangzott szélsőjobboldali oldalról, hogy ez egy nemzetgyalázó film.

Természetesen úgy, hogy még nem is láthatták a filmet.

A filmjeidet általában Kálomista Gáborral készíted. Bármilyen filmtervvel mehetsz hozzá, ő biztosan támogatni fogja?

Eddig négy filmet készítettünk közösen, és most egy sorozatot. Szeretek Gáborral dolgozni, mert óriási bizalom van benne az iránt, amit Rékával csinálunk, és nem szól bele a kreatív munkánkba. Ez nem azt jelenti, hogy nincs véleménye, de nem kényszerít ránk döntéseket. Szabad kezet ad a forgatókönyvben, a szereplőválasztásban és a vágásban is. Ennek ellenére gyakran dolgozom más producerekkel is. Nem azzal van bajom, ha egy producer kreatív, hanem ha nem az, csak annak gondolja magát. Sajnos ebből van több.

Az üzenet vagy eljut, vagy nem - Goda Krisztina a Veszettek forgatásán Fotó: Marton Szilvia - Origo

Hogyan találtad meg a színészeidet? A főszereplők közül csak Fenyő Ivánnal dolgoztál korábban.

Igen, bár nem ő járt a fejemben akkor, amíg a forgatókönyvet írtuk, mert Ács Jánost idősebbnek képzeltem. Úgy gondoltam, apafigurává kell válnia a fiatal fiúk számára, tehát idősebb színészekben gondolkoztam. Ivánnal csak haverokként beszélgettünk róla, és ő már akkor mondta:

Kriszta, hidd el, ez az én szerepem!

El kellett jutnom odáig, hogy elengedjem magamban az eredeti elképzelésemet, és egy pillanatig sem bántam meg.

Kit volt a legnehezebb megtalálni?

Ifjabb Vidnyánszky Attilát, őt sokáig kerestem. Klem Viktor a szereplőválogatás kezdetén besétált, és könnyű volt eldönteni róla, hogy alkalmas lesz a szerepre. Ez Attilára is igaz volt, de nála azt kellett elengednem, hogy hasonlítson Viktorra. Szerettem volna, ha Máté és Joci fizikailag is egyfélék, ami még jobban kiemelte volna, mennyire eltér az útjuk. Aztán rájöttem, hogy sokkal fontosabb az, hogy Attila egy nagyon tehetséges színész, aki hatalmas pluszt tudott hozni a szerepéhez: a tisztaságát. És hogy egészen minimális eszközökkel tud kifejező lenni. Ez még a tapasztalt és érett színészeknek is kihívás.

A tisztaságát hozta - ifj. Vidnyászky Attila a Veszettek forgatásán Fotó: Marton Szilvia - Origo

A cigány női főhős szerepét miért Törőcsik Franciskára osztottad, és nem egy roma színésznőre?

Mert sajnos nagyon kevés a cigány színész. Amióta a Filmalap döntőbizottságában részt veszek, látom, hogy

egyre több a roma témájú filmterv, és nincs elég roma színész az országban.

Pedig nem az a gond, hogy nincs köztük elég tehetség, csak kevesen jutnak el a Színművészetiig.

Vagy egyáltalán a lehetőségig, hogy színházzal, filmmel foglalkozzanak.

Igen, bár amatőröket is néztünk, de köztük sem találtunk megfelelő szereplőt. Törőcsik Franciska esetében a rátermettség döntött, ezért inkább alakítottunk a külsején: sötétítettük a bőrét és a haját is. Nekem a legfontosabb az a büszkeség volt, amit sugározott magából, és amit éreztem Franciskában és Nyári Oszkárban is. Egymás mellett is hitelesek voltak az apa-lánya szerepben. Aki a korábbi szerepeiből nem ismerte Franciskát, meglepődött, hogy nem roma lány.

Büszkeséget sugárzott - Törőcsik Franciska és ifj. Vidnyászky Attila a Veszettek forgatásán Forrás: The Orbital Strangers Project

De szempont volt egyáltalán, hogy a roma karaktereket lehetőleg roma színészek játsszák?

Persze, hosszú a roma színészek sora a filmben: Nyári Oszkár, Csányi Dávid, Horváth Kristóf, Moczó Róbert és Moczó Attila, Horváth Gyula és Szegedi Tamás. De mint mondtam, nincs elég roma színész. Ismerek pár igazán kiváló roma színésznőt, de sajnos Anita szerepéhez ők már idősek voltak. Viszont ott van például Nagypál Gábor, aki úgy játszik gyakran roma szerepet, hogy nem cigány származású, és volt egy török színészünk is roma szerepben.

Horváth Kristófot nem volt kellemetlen felkérni egy olyan apró szerepre, ami a legrosszabb sztereotípiát erősíti a cigányságról?

Nem, mert értette a film üzenetét. A színészek természetesen be vannak avatva a történetbe. Senkivel nem fordul elő, hogy nem tudja, mit játszik. Én azt éreztem, hogy

mindenki, aki részt vett a filmben, egy ügynek tekintette az egészet.

Ez érződött a stábtagok és a szereplők hozzáállásán, a forgatás hangulatán és azon, hogy mindenki erőn felül dolgozott - pedig egy forgatás sohasem sétagalopp.

Sok napot forgattak, azért volt ilyen drága - Goda Krisztina Fotó: Pozsonyi Janka

Ez volt a Filmalap eddigi legnagyobb költségvetésű produkciója, egymilliárd forintból készült. Mi került ennyibe?

Nem ez a Filmalap legdrágább filmje, gyártásban van a Kincsem vagy a Budapest Noir is. Hetvenhárom napot forgattunk, ennek nagyjából a felét vidéken, ami mindig megdobja a költségvetést. Ez a napszám egyáltalán nem nagy egy amerikai film esetében, ahol pontosan ilyen aprólékossággal vannak kidolgozva a jelenetek, csak itthon ennek nincs hagyománya, miközben

az amerikai filmeken edződött nézők ezt a minőséget már elvárják.

Sok az akció, amiket aprólékosan kellett felvenni ahhoz, hogy hatásosak legyenek, és sok volt az éjszakai felvétel. Mivel nyáron rövidebbek az éjszakák, nőtt a napok száma is.

Nem láttam viszont látványos effekteket, trükköket, és nem volt nagy a kosztümigény sem.

Nem kosztümös film, ez igaz, de az a fiktív város, amit be akartunk mutatni, már nem létezik Magyarországon. A vidéki városokat időközben felújították, ami nagyon dicséretes, csak mi könnyeztük meg az operatőrrel.

Várpalota az első látogatásunkkor még kincsesbányának tűnt, fél évvel később pedig már csak 200 négyzetméteren találtunk olyan épületeket, ahol a lakóknak nem volt meg az önrésze a felújításhoz. Amikor a várpalotai polgármester büszkén körbevitt minket kocsival a városon, és mutogatta, mi minden lett kész nemrégiben, mi csak fogtuk a fejünket.

De ugyanez történt Kazincbarcikán is: a teljes belvárost felújították, még épp, hogy tudtunk forgatni a Hámán Kató-lakótelepen, mielőtt lebontották volna.

Ezt a lepattant, reménytelen világot, ami a filmben látható, sok mozaikból kellett összerakni.

Te ebben a sötét és nyomasztó történetben éltél az elmúlt években, míg a Veszetteken dolgoztál? Nem volt lelkileg megterhelő időszak?

Nem, mert nem vált az életemmé akkor sem, ha kitöltötte a napjaimat. Nem látok nagy különbséget ahhoz képest, mint amikor vígjátékon dolgozom. A forgatókönyv befejeztével ott sem a poénokon nevet az ember, hanem a feladattal és az adódó problémákkal küszködik. Szerencsére most is akadt a fejemben egy hely, ahol nem a Veszettek voltak.

A műfajtól függetlenül nehéz mindig - Goda Krisztina Fotó: Pozsonyi Janka

Tervezed, hogy ezentúl más, húsba vágóbb témákhoz is inkább mersz nyúlni?

Nem tudom, ez ugyanúgy bennem van, mint egy romantikus vígjáték. Szerintem nem a műfaj definiálja a rendezőt. Engem a téma érdekel, és ha az azt kívánja meg, hogy a filmből vígjáték legyen, akkor azt fogok rendezni, ha meg a drámát, akkor azt. Nem akarok ráállni egy vonalra.

Eltartott kisujjal nyúltak a bőrfejűekhez

Előbb-utóbb minden nemzet elkészíti a maga megosztó, botránykeltő szkinhedes filmjét. Az amerikaiaknak ott az Amerikai história X; az angoloknak az Ez itt Anglia; az ausztráloknak a Romper Stomper. Most már nekünk is lett egy szélsőjobbos erőszakszervezetről szóló filmünk. A színészek lehengerlőek, de Goda Krisztináék nem mertek elég konkrétak lenni, emiatt kicsit erőtlen lett a Veszettek.