Örvendetes, hogy több mint két hónappal a bemutató előtt már meg is érkeztek Gigor Attila Kút című filmjéhez az első karakterplakátok, ahogy az is, hogy ezekhez külön fotóztak ütős és szuggesztív képeket a szereplőkről (sok esetben megelégszik annyival a forgalmazó, hogy egy sima jelenetfotót rak a plakátra). A poszterek designjáról azonban nem sok jót lehet mondani.
A szándék dicséretesen merész, ugyanis felsejlik itt egy ismerős irány, a True Detective főcímének ráfényképezéses stílusa, a kivitelezés viszont bántóan amatőr lett. A sajtóközlemény szerint "a szereplők már-már barokk festményeket idézve pózolnak". Van benne valami, de szólni kellett volna a tervezőnek: ha valamit nem tudsz, inkább ne csináld, mert sajnos ordító a különbség a barokk festők ecset- és emberünk photoshop-használata között.
Tulajdonképpen kész plakátokról nem is igen beszélhetünk, ezek egyelőre egymásra hányt layerek, mint amikor valaki tíz perc alatt összedob egy tervet, "valami ilyesmire gondolok" megjegyzéssel. A tipó pedig nem érdemel különösebb megfejtést: úgy ronda, ahogy van, jó öreg word-art színvonal.
Gigor Attila szerint "a plakátkoncepció inkább azt mutatja, ahogy a szereplők gondolnak magukra és nem azt, ahogy a filmben megjelennek".
Szó se róla, megteszi a dolgát: gondolkodóba ejthetnek.
Miféle vonzódás fűzhet valakit egy erővágóhoz? Vajon a mozgássérült srácnak összejön a nagy dobás? Kovács Zsolt karaktere hallotta-e már valaha, hogy "nincs nő, nincs sírás"? A producer-szereplő miért nem néz az ember szemébe? De főleg: hogy a fenébe lehet ilyen jó csajokat ilyen méltatlan helyzetbe hozni?
A Kút című film első előzetese információink szerint a jövő héten kerül fel a netre.