Az elmúlt két évben minden korábbihoz képest több pénzt költöttek mozi- és tévéfilmek gyártására Magyarországon: 2016-ban 125,5 milliárd, 2015-ben 72 milliárd forintot fordítottak filmalkotásokra hazánkban, ez jócskán felülmúlja a 2014-es 56,4 milliárd és a 2013-as 54,2 milliárd forintos összeget. A tavalyi eredmény azt is jelenti, hogy 2004 óta kis híján hússzorosára növekedett a filmipari szektor teljesítménye hazánkban.
Az NMHH Nemzeti Filmirodájának nyilvántartása alapján tavaly 299, tavalyelőtt 239 film gyártását regisztrálták itthon. Ebbe a számba a nagy nemzetközi produkcióktól az Oscar-díjas Mindenki-n át a dokumentum- és természetfilmek is beletartoznak, amelyek mind igényeltek közvetett állami támogatást.
A tavaly Magyarországon készült filmek közül a legnagyobb szabású produkció a Harrison Ford, Ryan Gosling és Jared Leto közreműködésével leforgatott Szárnyas fejvadász 2049, aminek a hazai gyártási költsége 28,5 millió forint volt, ami azt jelenti, hogy Denis Villeneuve sci-fije lett a legdrágább, bérmunkában megvalósuló film, amit Magyarországon forgattak. Az Emerald City című sorozat is sok pénzt hagyott Magyarországon, összesen 12,6 milliárd forintot költöttek rá. A magyar filmek közül A Viszkis szerezte meg az első helyet 1,7 milliárd forintos büdzséjével.
A hazai forgalmazók jelentése szerint a magyar mozik 2016-ban 14,62 millió nézőt vonzottak be filmkínálatukkal. Ez 12%-os növekedés 2015-höz képest, amikor összesen 13,02 millió látogatót regisztráltak hazánkban. A nézőszámmal párhuzamosan a jegyárbevételek is nőttek: a bruttó összeg tavaly kis híján elérte a 20 milliárd forintot (19,8 milliárd), az előző esztendőhöz (17,5 milliárd forint) képest ez 13%-os emelkedés.
A mozik jobb kihasználtsággal működtek tavaly az előző évhez képest: az 502 ezres előadásszám alapján egy vetítés átlagosan 39 ezer forintos bevételt jelentett, míg 2015-ben ez bő négyezer forinttal kevesebb volt. Az átlag jegyár ugyanakkor csak minimálisan emelkedett: az egy évvel korábbi 1347 forintról mindössze tíz forinttal drágult 2016-ban.
2016 januárjától a mozik havi forgalmi adatai is rendelkezésére állnak az NMHH számára, amelyek alapján augusztusban és decemberben volt a legnagyobb forgalom a mozipénztáraknál. Mindkét esetben másfél milliónál is több néző ült le a vásznak elé: nyár végén 1,58 millió, az év végi, ünnepi időszakban pedig 1,63 millió látogatót jegyeztek fel.
A Star Wars: Zsivány egyes a decemberi bemutatója miatt lecsúszott az első helyről: a negyedik negyedévben 546 ezer nézőjével ugyan kimagaslott a filmek közül, ám az augusztusban bemutatott A kis kedvencek titkos élete című animációs film ezen is túltett 654 ezer nézővel. A képzeletbeli dobogó legalsó fokára a nagyjából 430 ezer nézőt benvonzó Deadpool állt fel.
A művészmozikban tavaly egy magyar alkotásra ültek be a legtöbben: az Oscar-díjas Saul fia 66 ezernél is több nézőt vonzott. Nemes Jeles László filmjét A lovasíjász (32 ezer) követte A kis kedvencek titkos élete (27 ezer) előtt. Az artmozi besorolású filmszínházakban is egyre több a néző: tavaly 1,16 millióan váltottak belépőt ezekbe a mozikba, 45 ezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Különösen akkor látványos az artmozik fejlődése, ha ismerjük a korábbi esztendők adatait is: 2013: 679 ezer, 2014: 871 ezer. Arányosan emelkedtek az artmozik bevételei is, tavaly 1,226 milliárd forintot könyvelhettek el (2013-ban 602 milliót, 2014-ben 840 milliót, 2015-ben 1,109 milliárdot).
Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság