Néhány ütött-kopott faláda, bennük csaknem ötezer üvegnegatív és több száz papírkép - ez volt Costică Acsinte hagyatéka, aki az első világháború befejeztétől több évtizeden át működtette fotóstúdióját Bukaresttől nem messze, egy Slobozia nevű kisvárosban. A fényképészmester 1984-es halála után a ládákról a kommunista állam nem gondoskodott, a mostoha tárolási körülmények miatt tartalmukat megtámadta a nedvesség és a penész, a teljes pusztulástól pedig csak az mentette meg, hogy végül egy kicsiny helyi múzeum befogadta a gyűjteményébe.
Acsinte hagyatéka jelentős kulturális antropológiai érték - már a stúdióban készült portrék is jó kordokumentumok, de a fotográfust gyakran kérték fel családi és közösségi események megörökítésére, és a képek tanúsága szerint szívesen fényképezte a műterem körül zajló városi életet is.
A kis múzeum költségvetéséből nem futotta a felvételek állagmegóvására, így azok állapota a legjobb szándék ellenére is tovább romlott, mígnem egy Cezar Popescu nevű fényképész (akinek édesapja Acsinte fiának kollégája volt) az intézmény engedélyével maga vágott neki a leletmentés feladatának - még épp időben. A felvételeket folyamatosan digitalizálja, majd közkinccsé teszi. Archívuma folyamatosan bővül, azt reméli, a fotókon szereplők azonosításában is segíthet a nyilvánosság. A mester az alábbi videón műhelytitkait is megosztja a kíváncsi érdeklődőkkel.