Az 1956-os forradalom fővárosi helyszínei hatvan éve és napjainkban

1956 képszám: 12830 találat: 866 / 933 orig: HÁZY ZSOLT MAGYARORSZÁG BUDAPEST VII. Rákóczi út - Akácfa utca sarok. Kiégett szovjet BTR-152 páncélozott lövészszállító jármű. címke: FORRADALOM PÁNCÉLAUTÓ JÁRMŰRONCS FÜST JÁRÓKELŐK UTCAKÉP HARCJÁRMŰ BTR 152 BUDAPEST TŰZ +

Az 1956. október 23-i budapesti tömegtüntetés a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, ami a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott. Nézze meg, hogy néznek ki ma a forradalom fővárosi helyszínei!

Október 31-i ülésén a szovjet pártvezetés úgy döntött, katonai erővel leveri a magyar forradalmat. November 2-án a Magyarországon állomásozó öt szovjet hadosztály mellé további tizenkettő vonult be, közben pedig Nagy Imre táviratot küldött az ENSZ-hez, amelyben ismételten kérte Magyarország semlegességének elismerését mint a szovjet csapatok kivonásának egyik zálogát.

November 4-én hajnalban az ország egész területén megindult a szovjet támadás. Reggel 5 órakor az ungvári rádió a Szovjetunió által kinevezett ellenkormány (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány) Nyílt levél a dolgozó magyar néphez című közleményét sugározta, melynek aláírója Kádár János „miniszterelnök” volt Forrás: Fortepan/Berkó Pál