Dr. Freund Tamás

"Hullámtörés"                                                  A kannabisz (marihuána) hatása az agyhullámokra - memóriazavar és szorongás

Az agy belső kannabinoid-rendszerére mint közös addikciós útvonalra utalnak a drog- és alkoholfüggőség genetikai rizikófaktorainak vizsgálati eredményei is. A dependencia 40-60%-ban genetikai hajlamosító tényezőkre vezethető vissza, a fennmaradó rizikókomponens a környezeti hatások rovására írható. Tavaly előtti eredmény, hogy az egyik, az addikció kialakulásával legközvetlenebb korrelációt mutató genetikai polimorfizmus az endokannabinoidok lebontásáért felelős enzim génjében található. Az addikcióra erősen hajlamosító enzimvariáns önmaga is hamar lebomlik, így nem képes kellő hatékonysággal eltávolítani a rendszerből a feleslegessé vált endokannabinoidokat. Így a fokozott kannabinoidtónus a kielégültség-központban a dopamin-ingerületátvitel csökkenését, és ennek következtében állandó drogkereső aktivitást, motivációt eredményezhet. A rendszeresen füvezők hasonló módon avatkoznak be saját endokannabinoid-rendszerükbe, és így jelentősen emelik a rizikóját a kemény drogok iránti addikció kialakulásának, hasonlóan a rossz endokannabinoid-bontó enzimet hordozó emberekhez.

A terhesség alatti kannabiszfogyasztás

Végül, de nem utolsó sorban, ki kell térnem a terhesség alatti kannabiszfogyasztás jelen tudásunk szerint felmérhetetlenül káros következményeire is. A legfrissebb állatkísérleti eredmények bizonyítják, hogy az embrionális agyfejlődésben az endokannabinoidok rendkívül fontos szerepet játszanak. Szabályozzák azoknak a szinkron idegsejtkisüléseknek a mértékét, gyakoriságát, amelyek a megfelelően gazdag elágazású, nagy információfeldolgozó és memóriakapacitással rendelkező idegsejthálózatok kifejlődéséhez elengedhetetlenek. A kannabisz-receptorok túlzott aktiválódása csökkent kapacitású, gyérebben huzalozott neuronhálózat kialakulását eredményezheti, míg alulműködése (antagonistákkal való gátlása vagy a receptor eltűnése a membránból) epilepsziát okoz. Ez utóbbi lehetőség napjainkban vált valós veszéllyé, ugyanis az USA-ban piacra került egy kannabisz-receptor-antagonista mint fogyást és dohányzásról való leszokást elősegítő szer. Ennek alkalmazása terhes anyáknál epilepsziás rohamokat indukálhat az embrióban. Egy olaszországi laboratóriumban igazolták, hogy kannabisszal kezelt vemhes patkány újszülötteinek agyában az idegsejtek közötti kapcsolatok megerősödése (ami a memória és tanulás alapja) kevésbé tartós, mint a normális újszülöttekben. Minden okunk megvan tehát azt feltételezni, hogy a kannabiszt fogyasztó anyák magzataiban gátolt az agykéreg sejthálózatainak fejlődése, így a születő csecsemő agyának információfeldolgozó képessége és memóriakapacitása jelentősen gyengébb lesz, mint amilyen lehetett volna.