A vásárlás evolúciója az elmúlt években

Egy kattintás itt, egy levonás ott, s már érkezik is a csomag. Ha nem tetszik, visszaküldjük, egyszerre akár több méretet is házhoz rendelhetünk, hogy biztosak lehessünk a méretben. Számítógépen, tableten, mobilon, laptopon. Tagadhatatlan, jelen korunkban a gyors vágyak gyors kielégítését szolgálja a piac. Bármit megkívánni és mindent azonnal megvenni!

A vásárlóközönség

Az 1990-es években szinte alig használtunk bankkártyát. Még az is csodaszámba ment, ha valakit el lehetett érni útközben. Még bankkártyaméretű telefonkártyákat gyűjtöttünk, amiket az utcai fülkék készülékeibe lehetett bedugni. Azóta annyi minden történt! A Z- és alfa-generáció olyan világba született bele, ami szinte teljesen digitális. Az első érintőképernyős készülékeket 2007-2008-ban mutatták be, onnantól kezdve újabb fordulatot vett a szocializáció. A nyomógombos készülékek világát hamar eltiporta az érintőképernyősöké. A ’20-as években szinte mindenkinek van okostelefonja. S ahogy egyre „kisebb” kezekbe jut el az okoskészülék, úgy gyarapszik a vásárlóközönség. Ruha, élelmiszer, étel, játék, mindenféle szolgáltatás megrendelhető online, nehéz olyan dolgot találni, ami csak offline elérhető.

A vásárlás színtere

Egy telefonálásra, SMS-írásra alkalmas mobiltelefon megszerezhető párezer forintért. Mégis miért költünk több tízezrekkel, akár százezrekkel többet a mai „fél téglákra”? Mire használjuk azt a rengeteg memóriát, tárhelyet, amire kiadunk olyan sok ezerrel többet? Egy 2019-es felmérés szerint a válaszadók mintegy egyharmadukra mondták már ismerőseik, hogy mobilfüggők. A mobiltelefonok a mai hatalmas képernyőikkel átvettek rengeteg funkciót az asztali számítógépektől, a laptopoktól. Üzenetváltásra, információszerzésre, játékra, vásárlásra, filmnézésre már ezeket használjuk, s sok esetben navigációra, fényképezésre is előkerülnek a zsebből.

Nem is csoda, ha vásárlást is okostelefonon intézünk, hiszen sok kereskedő arrafelé tereli vásárlóit, hogy applikáción adják le rendelésüket. 10-20%-kal kedvezőbb árat is kaphatunk, mintha offline vagy a weblapon keresztül vásárolnánk. Booking.com szállásfoglalásra, Vinted ruhatárunk megújítására, Lidl Plus a bevásárláshoz, s még sorolhatnánk. Egy különlegesebb appot még meg kell említeni: Munch. Az ételpazarlás visszaszorítása volt az eredeti cél, s mi felhasználóként az eredeti árnál 30-50-70%-kal kedvezőbb áron juthatunk olyan termékekhez, amiknek szavatossági ideje nagyon hamar lejár. A pékáru, készételek, sütemények mellett már virágcsokrok és egyéb tárgyak is vásárolhatók, de a fő motívum továbbra is az élelmiszermentés. Mert tudjuk, ugye, hogy továbbra is rengeteg kaja landol a szemétben, amit amúgy még ember meg tudna enni.

Kifinomult marketingfogások

Mint ahogy a piacon árversenyben vannak egymással a standosok, vagy ahogy a hagyományos üzletek versenyeznek egymással, úgy az online térben is értünk, vásárlókért megy a harc. Figyelmünkért és pénzünkért. Honnan tudhatjuk a piacon, hogy melyik árus adja olcsóbban például az uborkát? Ha komolyan vesszük az ügyet és összehasonlítjuk a kitett árcédulákat, néhány perc alatt kideríthetjük. A piac egy jól behatárolható terület. A hagyományos üzletek világa már komplikáltabb. Jó részük hetente új termékeket hirdet meg akciós áron. Szórólapon, heti katalógusban vizslathatjuk az árakat. Az online piactér megint más. Itt már nem csak a marketing szakma veti be fegyvernemeit, hanem az informatikai osztály is megvillogtatja képességeit. Mi felhasználók szinte mindenféle online tevékenységünkkel nyomot hagyunk magunk után. Az elejtett morzsákat, az adathalmazt pedig az online marketingesek felhasználják. Keresőmotor-marketing, keresőmotor-optimalizálás és egyéb technikai trükkök által találják meg, milyen szavakra, kifejezésekre keresünk. Majd úgy kerül elénk egy hirdetés, hogy felkeltse érdeklődésünket. A legmegbízhatóbb szolgáltató kerül elénk a találati listán? Nem, inkább az, amelyik többet költött online marketingre. Vagyis, a valós és a virtuális világban is oda kell figyelni, kinek akarunk hinni, melyik terméket kitől vesszük meg.

A hagyományos üzletek hetente új katalógussal állnak elő. Egyik alkalommal a Lidlben kaphatunk jó áron csirkemellfilét, másik héten az Aldiban. Az átlag vásárló átnézheti a papírkatalógusokat, ha éppen jut neki. Vagy választhatja azt, hogy a Kimbino alkalmazásban (letölthető iOS és Android telefonra) böngészi át online az akciós árakat. Például tömegközlekedés közben nem rossz elfoglaltság, hogy a szabad kezünkben a mobilon pörgetjük a katalógus lapjait. Kijegyzetelhetjük, mit hol és melyik napon érdemes venni.

Miért vásárlunk online?

Mert kényelmesebb, gyorsabb, egyszerűbb. Nem kell elmenni a boltba, vagyis nem kell parkolóhelyet keresni, idegeskedni a sorban állással. Nem kell konfrontálódni senkivel, egyszerűen leadjuk a rendelést és csak várni kell. Bízunk benne, hogy épségben kiérkezik az áru és az érkezik, amit elképzeltünk a rendelés leadásakor.

Olcsóbb? Nem feltétlenül, de sok esetben az, ahogy például a Booking.com hirdet egyes szálláshelyeknél: „csak mobilalkalmazáson elérhető ár”.

Mit kezdünk azzal az idővel és energiával, amit megspórolunk a felgyorsult világunkban? Ha már bevásárlást is kiszállíttatunk, ha már a munkában és oktatásban is távolról veszünk részt, így az ingázásra szánt időt megspórolva… mihez kezdünk azzal az időmennyiséggel? (Az orvostudomány, a technológia fejlődésével már 80 felé ér az átlagos élettartam a nyugati világban, míg 100 évvel ezelőtt a 40 évnyi életkor is szépnek számított.) Mihez kezdünk a felszabaduló energiával, idővel?

Talán nem szórakozásra és semmittevésre kellene pazarolnunk. Már minden korosztály érzi, mennyire eltávolodtunk egymástól. Ne bújjunk állandóan a képernyők mögé! Keressük egymás társaságát offline. Tegyük le, hagyjuk otthon a mobiltelefont és vegyük észre egymást! Higgyük el, van miről beszélgetni. Van mit felfedezni!

(x)