"Csodapálcája a Fidesznek sincsen" - így zajlott a költségvetési vita percről percre
2011. október 28. 09:53
Események
![parlament, országgyűlés, plenáris ülés, ülésterem](https://cdn.origo.hu/2023/12/wj7drg4j0VF4TtKnX1FwQ77fDuZ2WkTR8rlFvV7P1yk/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzY0N2U1NWE0MGZlNjRkNzRhNGQ1ZTcxN2JlNjk0YTNh.webp)
Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter EP-képviselőként szólalt fel a pénteki vitában. Megalapozatlanoknak nevezte a költségvetés számait, kiemelve a másfél százalékos növekedési célt, mely szerinte az egy százalékot sem fogja elérni. Jelezte, hogy "eltűnt a söralátétes adóbevallás gondolata", azt áfaemelésről azt mondta, minél több a kulcs, és minél nagyobb a távolság közöttük, annál több az esély a visszaélésekre. Szerinte "képtelenség egyharmaddal levágni a gyógyszerkassza kiadásait". A túl sok bizonytalanság miatt nemzetközi leminősítés fenyeget, ami növelheti a kamatterheket, ezért a kormány "önpusztító politikát" folytat - összegezte Bokros.
Surján László néppárti EP-képviselő arról beszélt, hogy a költségvetés "minden nehézség ellenére biztosítja az EU-ból érkező támogatásokhoz szükséges nemzeti önrészesedést", ami szerinte az elmúlt évek tapasztalataihoz viszonyítva már eleve siker.
A fideszes Pichler Imre László azzal kezdte, hogy "Bokros egy másfajta költségvetésről szólt", és azzal folytatta, hogy jó lenne, ha ha visszadná a mandátumát.
Ezen a ponton Bokros közbeszólt, Pichler reakciójából ("Éppen arról beszélek") ítélve vélhetően arra intve a képviselőt, hogy a büdzsével foglalkozzon. Latorcai János levezető elnök rendre utasította Bokrost, mondván, gombnyomással lehet felszólalási lehetőséget kérni. Kisebb vita kerekedett, mire Latorcai azt is elmondta, hogy a házszabály értelmében az ülésvezetést nem lehet bírálni.
A szocialista Lamperth Mónika kért szót, és felhívta a figyelmet arra, hogy Bokrosnak EP-képviselőként nem áll rendelkezésére idő a reagálásra, és Pichler "szégyellje magát", amiért nem a felvetésekre reagált. Pichler azzal védekezett, hogy tudta, hogy Bokros nem fog tudni válaszolni, ezért "finoman jeleztem, hogy más költségvetésről beszél".
Tóth Csaba (MSZP) hosszasan beszélt a szociális rendszer, azon belül is kiemelten a fogyatékosok támogatásainak csökkenéséről. Ez az elszegényedés költségvetése - fejezte be a legtöbb szocialista által használt fordulattal.
"Miről is szól ez a költségvetés?" - tette fel a kérdést a fideszes Márton Attila. Szerinte például arról, hogy egy örökölt helyzetet kell kezelni, és erről a tényről nemcsak az ellenzékiek, de Bokros EP-képviselő sem szólt egyetlen szót sem. Tóth Csabának válaszolva kijelentette, tisztába kell tenni a szociális rendszert is, az MSZP ezt szerinte nem akarja belátni. Kitért arra, hogy a devizahitelek problémája az első Fidesz-kormány otthonteremtési programjának megszüntetése miatt alakult ki.
A jobbikos Volner János felidézte, hogy a kormánypártiak büszkén beszélnek a 300 milliárd forintos tartalékalapról. Azt mondta, ott volt egy sok üzletember részvételével rendezett gazdasági fórumon, ahol többen "érdekes kérdéseket vetettek föl egyes politikusok elmeállapotával kapcsolatban", amiatt, hogy 268 forintos euróárfolyammal tervezték a költségvetést. "Ha megkérdezném, önök közül ki gondolja, hogy 268 lesz az átlagos euróárfolyam 2012-ben, senki sem jelentkezne", de amikor "Lázár János vezényel", akkor meg fogják nyomni az igen gombot - mondta Volner, hozzétéve, hogy ez felelőtlenség. Szerinte emiatt a 300 milliárdos tartalék édeskevés, és már most lehet tudni, hogy amikor évközben el fog fogyni, akkor Szijjártó Péter majd kiáll, és elmondja, milyen intézkedésekre van szükség.
Volner szerint az állandó "elmúltnyolcévezés" is visszatetszést kelt az üzleti szférában, ehelyett inkább kormányozni kellene - javasolta. Kijelentette, a görög adósságleírásról szóló megállapodás példájára újra kellene tárgyalni az államadósság törlesztését. Azt is mondta, hogy mivel a jegybank a függetlensége révén "kiszolgálja a globális pénzszivattyút", a kétharmados felhatalmazással élve a parlament irányítása alá kellene vonni.
Mágori Józsefné (Fidesz) szerint a 300 milliárdos tartalék a minimum ebben a helyzetben, ez a "van kalapja, nincs kalapja" eset.
Volner János arra biztatta Mágori Józsefnét, szembesüljön a tényekkel, ne Szijjártónak higyjen, ha gazdasági kérdésekről van szó. Idézte az Eurostat adatait, melyek szerint a magyar gazdaság fejlődésének másfélszerese az EU-átlag. "Lehet a közvéleményt szédíteni, csak a befektetők előtt ne próbáljanak hülyeségeket beszélni" - intette a fideszeseket.
Márton Attila (Fidesz) azt mondta, tényleg jó volna, ha Volner is szembenézne a tényekkel. Az államadósság újratárgyalását célzó javaslat kapcsán megkérdezte: mivel jár a görög adósságelengedés? Többek között az az ára, hogy Görögország mindenét eladja - válaszolta meg a kérdést. "A Jobbik ugyanebbe a helyzetbe akarja navigálni Magyarországot?" - vetette fel.
Volner János válaszként az államadósság alakulásának utóbbi egy évben mért adatait sorolta.
Márton Attila erre azzal vágott vissza, hogy "tessék tájékozódni az interneten a valós adatokról!"
Szilágyi László (LMP) kijelentette, az adócsomaghoz benyújtott Rogán Antal-féle módosító nyomán "ebből a büdzséből már semmi sem érvényes, vissza kellene vonni". A módosítót egyébként az LMP ilyen formában elfogadhatatlannak tartja, mert ha a járulékokat szociális hozzájárulási adóra neveznék át, a párt értelmezése szerint megszüntetné a tb-jogviszonyt, és azt eredményezhetné, hogy "az állam bármikor önkényesen csökkenthetné vagy akár megszüntethetné a nyugdíjakat". Bírálta az egészségügy átalakítását, a szektorran fordítandó összegek csökkenését, mondván, a kormánynak tartania kellene magát a Semmelweiss-tervben kitűzöttekhez, de nem ezt teszi.
Nagy Kálmán, (KDNP) azt mondta, Szilágyi László nem olvassa elég rendszeresen a Beszélő című folyóiratot, "mely pedig vélhetően közel áll az LMP-hez". A Beszélőben azt írják, hogy az egészségügyi fejezetben a számok hasonlóak a tavalyiakhoz, és éppen azt róják fel, hogy miért nem csökkenti a kormány a kiadásokat, miközben "a betegek az egész világon egyre nagyobb részt vállalnak a gyógykezelésük költségeiből". Nagy Kálmán szerint a kormány nem ezt az utat járja.
Nem tudom, miből gondolja, hogy ez a felfogás közel állna hozzánk, mert ez nem igaz - válaszolta Szilágyi László. Megismételte, hogy a költségvetés tanúsága szerint a kormány feladta az egészségügy fejlesztésére kitűzött tervét.
Herman István Ervin (Fidesz) közölte, jó költségvetés nincs, mert mindig érdeksérelmek, kompromisszumok közepette születik meg. Azt is mondta, hogy "ez a költségvetés nem az aratással kezdi az életet, hanem a talajműveléssel", és "a jól elvégzett munka gyümölcseként jöhet majd az aratás".
A szocialista Gőgös Zoltán elismerte, hogy az agrárium támogatása jelentősen nő, de szerinte "a kormánynak ehhez annyi köze van, mint ahhoz, hogy a réten nő a fű", a növekmény ugyanis tisztán az uniós támogatásnak köszönhető. Kijelentette, ez az utolsó év, amikor érdemi támogatáskiegészítést lehetne adni a gazdáknak, ehhez képest a leheteségesnek csak a töredéke szerepel a költségvetésben.
"Örülök, hogy a kormány elintézte, hogy idén ne legyen belvíz. Az erre szánt pénz legalábbis eltűnt, mint szürke szamár a ködben" - hangoztatta Gőgös, aki szerint január 1-jétől a belvízhelyzet miatt nagyon nagy baj lesz. "Szavak vannak, nagyon rossz duma van, mindenkit meghülyítenek", de aztán cselekvés nincs, stadionokra megy a pénz, meg Mol-részvényekre - összegezte felszólalását.
Mágori Józsefné kért szót, és közölte, Gőgös felszólalása közben felhívta telefonon a Tisza-Maros-szögi vízgazdálkodási társulás elnökét, és at tudta meg tőle, hogy sok közmunkás dolgozik náluk, gázolajuk is van, a tavalyihoz hasonló belvízhelyzet esetén 60-70 százalékkal hatékonyabbak lesznek az idén.
Gőgös Zoltán viszontválaszában jelezte, nem vitatta , hogy az idei évre van pénz: arról beszélt, hogy jövőre nem lesz, a jövő évi költségvetés elvonásai miatt.
A fideszes Nagy Kálmán úgy vélekedett, ezt a költségvetést tisztességes emberek alkották meg, az iránya pedig az ország érdekeit szolgálja. Az egészségügyről kezdett beszélni, leszögezve, hogy Angliában is elbocsátanak orvosokat, nővéreket. Elismerte ugyanakkor, hogy az egészségügyben dolgozók a legnagyobb áldozatot hozzák a válság kivédésére.
Két további gondolat Nagy Kálmán hozzászólásánek első feléből: "A világ és az eszközrendszer, ami körülvesz bennünket, erőteljesen változik". "Az egészség korona az ember fején, de csak a beteg láthatja meg".
Az egészségügy átalakításának komoly kockázatai lesznek - ismerte el Nagy Kálmán, sőt bevallotta, most látja először azt világosan, hogy "az egészségbiztosítási alap költségvetése milyen, hogyan aránylik egymáshoz a befizetők és az eltartottak száma". Szilágyi Lászlónak válaszolva úgy vélte, a kormányoldal most felméri, az országban az ellátást hogyan lehet racionalizálni.
Lamperth Mónika (MSZP) szerint helyes, hogy egy kormánypárti képviselő az egészségügyben dolgozók helyzete miatt aggódik, de tehetnének is azért, hogy az megváltozzon. "Utoljára ötvenszázalékos béremelés ebben a szférában a szocialista kormány alatt volt. Elfogyatak az ápolónők, ezért kellett bért emelni, szerintem helyesen" - jelentette ki Lamperth.
Szilágyi László először felvetette, hogy elénekel egy népdalt ("Babám gyógyít, nem a kórházi orvos"), aztán mégis inkább azt kifogásolta, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter ígéretével szemben nem változik a költségvetés szerkezete, ugyanazt látjuk, mint az elmúlt években.
Nagy Kálmán Lamperthnek válaszolva felidézte, hogy Medgyessy Péter kormánya valóban felemelte a béreket, majd válságba vitte az országot, és "önöknek le kellett váltani". Ez megmutatja, milyen értéke volt annak a béremelésnek - vonta le a következtetést.
Heintz Tamás (Fidesz) demagógnak nevezte Lamperth Mónika béremeléses példáját, mondván, "a 100 lépés programja az első lépés volt azon az úton, ami a mostani helyzethez vezetett".
Lamperth azzal vágott vissza, hogy "Másfél éve kormányoznak, hagyják már a visszamutogatást!", szerinte nemrég Schmitt Pál köztársasági elnök is ezt mondta.
Schmitt Pál nem is úgy értette, amit mondott, mindannyiunknak mondta, nem a kormányoldalnak - replikázott Heintz Tamás.
Szilágyi László jelezte, Lamperth Mónikával ő sem ért egyet, a "Medgyessy-féle egyszeri puszi" valóban nem a megfelelő lépés volt, és most egyébként sem lenne ilyenre lehetőség, de "mit tudnak önök mutatni, mi lesz itt több év múlva?" - tette fel a kérdést a kormánypártiaknak címezve.
Ujhelyi István levezető elnök ötperces szünetet rendelt el.
Kovács József (Fidesz) az egészségügyi átalakításáról beszélt a szünet után. "Célunk, hogy csökkenjen a területi hozzáférés egyenlőtlensége, javuljon a hatékonyság, illetve javítsunk az ágazat pénzügyi helyzetén" - mondta.
"A magyarság indirekt népirtása folyik a környező országokban" - szólt hozzá a parlamenti vitához a jobbikos Baráth Zsolt, aki javítana a természetes szaporulaton. Mennyiben segíti a 2012-es költségvetés ezt? - tette fel a kérdést.
Ujhelyi István köszöntötte a Szegedi Tudományegyetem jogi hallgatóit a karzaton. "Én is szegeden végeztem, ezért külön örülök a jelenléteteknek" - mondta a levezető elnök.
A várható élettartamért csak 25 százalékban felel az egészségügyi rendszer, a többi életmódbeli kérdés - mondta egy fideszes képviselő. Egyelőre kis szelet, de egészségügyi adókból is jövedelmet kap a rendszer - utalt arra, hogy a járulékok mellett chipsadóból és a dohányosokat sújtó terhekből is jövedelmet kap az ágazat. "Az igazi áttörést az hozza, ha megváltozik a járulékfizetők száma" - tette hozzá. Munkába kell állítani, akit lehet - vélte.
Most fűrészelik le az egészségügyi alap lábát, hogy állna saját lábra a rendszer? - kérdezett vissza Szilágyi László LMP-s politikus.
Az elmúlt nyolc évre hivatkozik Kontur Pál (Fidesz) a költségvetési vitában, miután Volner János (Jobbik) felszólalását úgy értékelte, hogy az MSZP-t védi. Később még arról is beszélt, hogy az elmúlt másfél évben fordított a helyzeten a kormány.
Sebestyén László (Fidesz) minden költségvetés olyan, hogy az ellenzék elkezdi támadni. "Képviselőtársaim most jól kiaggódják magukat, aztán szépen hazamennek" - mondta.
Káli Sándor (MSZP) hiányolta a költségvetést megalapozó háttéranyagokat. Mint mondta, csak egy, az interneten körbefutott az oktatási törvény háttéranyagot látott, az is 70 milliárd forintot von ki az oktatási rendszerből.
Kukorelli Endre (LMP) saját elmondása szerint az írók véleményét képviseli, akiknek "nem ismételném a szavait", de annyit elmondott, hogy értetlenkedés, keserű gúny, csalódottság jellemzi a szakmát. Kukorelli szerint páratlan, hogy a művészetekre szánt forrás a tavalyi 39 milliárd forint után 30 milliárd alá csökken.
Zsiga Marcell (Fidesz) szerint gáncsoskodó hozzászólásokra nincs joga az MSZP-s Káli Sándornak - mondta. Szerinte ő Miskolc polgármestereként 8000 új munkahelyet ígért, de nem tartotta be.
Gőgös Zoltán (MSZP) amiatt kritizálta Zsiga Marcellt, hogy nem mondott semmit a szocialisták kritizálásán kívül. "El kéne kezdeni dolgozni, ahelyett, hogy hülyeségeket beszélnek" - mondta.
Riz Gábor (Fidesz) Gőgös Zoltán konkrétumokat kérő felszólalására adatokat kezdett sorolni a KSH-tól, beszélt arról, hogy három éves csúcson a foglalkoztatás, és hogy Ózdon munkahelyeket teremtettek egy új üzemmel.
Herczog Edit, az Európai Parlament szocialista képviselője örömét fejezte ki, hogy visszatérhetett a magyar országgyűlésbe felszólalni. Nagyon fontos, hogy az uniós forrásokat maximálisan lehívjuk, de Magyarország rontott a felhasználást tekintve szerinte. "Szlovákia és Csehország is megelőzött minket" - mondta.
Dúró Dóra (Jobbik) szerint úgy kell megalkotni a költségvetést, hogy nincs meg az emögött álló közoktatási törvény, enélkül pedig nem lehet érdemben nyilatkozni. A képviselő kritizálta, hogy míg az elbocsátások biztosan megvalósulnak az oktatásban, az oktatói fizetéseket is rendező életpálya-modell csak 2013-ban indul el.
Legalább ötmilliárd forintot fordítana a kormány a cigányok oktatására, de ez a szocialista pénzkidobásra emlékeztet - mondta Dúró Dóra. Szerinte "ha az oktatási támogatásban különbséget teszünk cigány és nem cigány között, akkor más területeken is tegyük meg ezt". Úgy fogalmazott: "vagy mindenhol legyünk színvakok, vagy mindenhol mérjük fel a cigányok helyzetét".
"Az egészségügy minden szereplője sokkal gyorsabb és gyökeresebb változásra számított az önök kormányától" - szólította meg a kormánypárti képviselőket Scheiring Gábor LMP-s képviselő. Felidézte azt a fideszes érvet, mely szerint a gazdaság lehetőségeitől függ, mennyi pénz van az egészségügyre, szembeállítva azzal a ténnyel, hogy a rendszerváltás óta most először az egészségügyre fordított pénz aránya a GDP négy százaléka alá. "Hogy lehet, hogy erre a területre nem találnak pénzt, de Mol-részvények vásárlására igen?" - tette fel a kérdést, a vita során sokadik LMP-s képviselőként.
Lamperth Mónika (MSZP) bírálta, hogy negyven százalékkal csökken az Egyenlő Bánásmód Hatóság támogatása. Ilyen körülmények között "teljesen hiteltelen országvédelemről beszélni", ez "általános pr-duma, szemforgatás" - vélte a képviselő. Ő is felhánytorgatta a Mol-pakett megvételét és a debreceni stadionépítést.
Felszólalása közben Lamperth kifogásolta, hogy a teremben jelen lévő fideszesek beszélgetnek, mire Lezsák Sándor levezető elnök csendre intette őket.
Hollósi Antal Gábor (Fidesz) közölte, nincs forrás most egy általános egészségügyi bérrendezésre, de "nagy reményeket fűzünk a központosításokból eredő megtakarításokhoz".
Lamperth Mónika azt kifogásolta, hogy az említett központosítás miatt nem lehet majd helyben dönteni a további kórházfejlesztésekről, nonszensznek nevezve, hogy minden "Orbán Viktor szándékától" függ majd.
Scheiring Gábor (LMP) a kormány vidékfejlesztési elképzeléséről azt mondta, az a pozitív pontokkal együtt is "nagyon-nagyon kevés ahhoz, hogy ellentételezze azt a brutális adópolitikai feketelevest, amit a vidéken élőkkel fizettetnek meg". Azt mondta, álságos az uniós pénzek által lehetővé tett fejlesztésekre hivatkozni, főleg úgy, hogy másfél éve akadozik az EU-s pénzek kifizetése, számos vállalkozás panaszkodik erre. A közmunka jelenlegi formájában "rabszolgamunkának" bélyegezte. Scheiring szerint az LMP alternatív költségvetési javaslata sokkal jobb megoldásokat tartalmaz, ráadásul nem rontaná az egyenleget sem.
Iván László (Fidesz) azzal kezdte, hogy a vita során sokat tanul az elhangzottakból, és azzal a meglátással folytatta, hogy 2012 a globális kockázatok fokozódását fogja hozni. Jelezte, számára meggyőző volt a költségvetési javaslat, "feszes, fegyelmező ereje van" a büdzsének. "Lélektanászként azt mondom, az aggályosság mindig egészségkárosító dolog" - intette az ellenzéket.
Hegedűs Tamás (Jobbik) idézte Czene Attila sportért felelős államtitkár azon állítását, hogy a sport kiemelt támogatása 2012-ben is megmarad. Hegedűs szerint kérdés, hogy ezt készpénznek vehetjük-e, mert "a 2011-es pénzek is csökkentek az évközbeni zárolások miatt", de összehasonlítva a tételeket ráadásul kiderül, hogy a tervek szerint is majdnem 250 millió forinttal kevesebb jut sportra, mint 2011-ben - jelentette ki. A képviselő szerint a futballhuliganizmus elleni törvény csak "a nemzeti érzelmű szurkolók nyilvántartására és megfélemlítésére" jó, ezért az erre szánt sok százmilliót másra kellene fordítani.
"Önök itt egy nagy család, az MSZP-vel együtt. Egyik évben az anya tervezi a költségvetést, másik évben az apa, de az elvek változatlanok. Ez a költségvetés is olyan, mintha az MSZP csinálta volna, összenő, ami összetartozik" - mondta végül, a kormánypárti képviselőknek címezve szavait.
Lezsák Sándor ezután technikai szünetet rendelt el.
Volner János beszámolt róla, hogy a Jobbik kiszámolta: ha az szja-csökkentés miatt kieső 500 milliárdból levonjuk a családi adókedvezményeket, és a maradék 370 milliárdból a magyarországi termelés támogatására térnénk át, akkor minden vállalkozót havi 20 ezer forint adóelőnyhöz lehetne juttatni. Arra kérte a kormánypártot, hogy a legjobban keresők támogatása helyett fontolja meg a Jobbik e számításon alapuló alternatív költségvetési javaslatát.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) azzal kezdte, hogy rendkívüli külső és belső körülmények között kell dolgoznia a kormánynak, majd az agrárium nehéz helyzetét ecsetelte hosszasan. Elismerte, ő sem látja, hogy a vidékfejlesztés fontossága megjelenne a büdzsében, de szerinte "ez nem a készítők hibája, hanem a körülményeké".
"Ritkán szoktam megtapsolni kormánypárti hozzászólót", mondta elismerően Lamperth Mónika, aki szerint Turi-Kovács Béla felszólalásából érződött az agrárium iránti aggodalom. Kérte, hogy ez jelenjen meg a kormánypártiak benyújtandó módosító indítványaiban is.
"A költségvetésnek a gazdasági stabilitás célja mellett szólnia kell a társadalmi stabilitásról is" - jelentette ki Lendvai Ildikó (MSZP). Azt mondta, nem irigyli a költségvetés készítőit, de ettől még igaz, hogy nagy a felelősségük: a kölltségvetés integráló, vagy dezintegráló hatással lesz a társadalomra. Úgy találta, az utóbbi a helyzet, a javaslat gyengíti a társadalom szövetét.
"Nem azt kérem számon, hogy miért nem adnak mindenre több pénzt, de az evidens európai tapasztalatokat sem alkalmazzák" - folytatta Lendvai Ildikó. Szerinte egyszerre készül nagyon rossz változtatás három nagyon fontos területen: a munkavállalói jogok, az adórendszer és a szociális ellátás területén. Kijelentette, a valóban arányos adózás valójában nem egykulcsosat jelent, hozzátéve, hogy biztos benne, a kormánypártiak között senki sem olyan cinikus, hogy azt mondja: az ápolónő azért keres keveset, mert keveset dolgozik. Úgy véltem, a költségvetés az adójóváírás kivezetésével tovább csökkenti a rendszer amúgy is csekély arányosságát, és "ezen a minimálbér emelése sem segít".
Lendvai bírálta, hogy "már nemcsak a jövedelmek, hanem a tanulási esélyek átcsoportosítása is folyik a szegényebbektől a gazdagabbak felé". Szerinte ennek társadalmi robbanás lehet a vége, erre utal, hogy 75 százaléknyian mondja azt, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban, "ilyen arány legutóbb Őszöd után volt".
Aradszki András (Fidesz) a történelmi távlatot hiányolta Ledvai felszólalásából, szeinte ugyanis a rendszerváltás környéki spontán privatizáció az egyenlőtlenségek okozója.
Józsa István (MSZP) szerint amit a kormány csinál, az nemcsak szociálisan érzéketlen, hanem cinikus is: annak a rétegnek enged el ötszázmilliárdot, amely ezt nem kérte, és nincs rászorulva. "Ezen nem segít semmilyen történelmi visszatekintés" - jegyezte meg.
Pócs János (Fidesz) közölte, szerinte a vidékfejlesztésre fordítható támogatás igenis nő a költségvetés szerint.
Józsa István felhívta rá a figyelmet, hogy nagy az ára a vidék támogatás növekedésének: azért lehetséges, mert az uniós támogatás euróban érkezik, és a kormánynak "sikerült elrontania" a forint árfolyamát.
Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár emlékeztetett rá, hogy amikor az előző kormány elvett egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól és egyhavi fizetést a közalkalmazottaktól, akkor Józsa képviselő ezt "simán megszavazta". Gazdaságfejlesztésre 22 százalékkal, felzárkóztatásra 39 százalékkal többet költünk, mint 2011-ben - sorolta, azt a következtetést vonva le ebből, hogy "ez nem az elszegényedés, hanem a felzárkózás költségvetése".
Lendvai ildikó csodálkozva kérdezte, hogy ha Varga Mihály kifogásolta ezeket az intézkedéseket, akkor vajon miért anem adta vissza a Fidesz-kormány a 13. havi nyugdíjat és bért. Ha viszont megállapodhatunk arról, hogy "ez kényszer volt, akkor az istenért, ne vessük egymás szemére" - kérte Lendvai.
Varga Mihály azt válaszolta, a 13., 14. havi juttatás a görög út, az embereknek havonta kel tisztességes járandóságot adni.
Józsa István reményét fejezte ki, hogy Varga nem gondolja komolyan, hogy az az ötszáz milliárd, amit az egykulcsos adó bevezetésével a legjobban keresőknél hagytak, megoldja a problémákat - különösen annak fényében, hogy "ebből háromszáz milliárdot visszaszedtek a kevesebbet keresőktől".
Szalay Péter Fidesz még Lendvai Ildikó felszólalására reagálva egyebek mellett azt mondta, a tanköteletzettség 16 évre történő leszállítása egyáltalán nem csökkenti a tanulási esélyeket.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint "az IMF legvidámabb barakkjának láttatja Magyarországot" a költségvetési javaslat, a kormány pedig "az IMF-kottát üti a zongorán". A képviselő bírálta, hogy továbbra is a multiknak nyújtunk kedvezményeket, "miközben a magyar kkv-kat nem támogatja senki".
Fehér Andor (Fidesz) jelezte, pártja szívesen felhagyna a visszafelé mutogatással, ha a szocialisták nem hagytak volna maguk után óriási adósság- és ezzel kamatterhet. Jellemzőnek nevezte, hogy még a forintgyengülést is a mostani kormány nyakába akarják varrni, pedig ha nem lenne nagy az adósság, nem lenne akkora a gyengülés miatti árfolyamveszteség sem. Ehhez kapcsolódva közölte, azért 268 euró/forint árfolyammal számolva készült a költségvetés, mert júniusban, amikor megkezdődött az előkészítése, ennyi volt az árfolyam. A büdzsét "nem lehet havonta átírni, azért van a tartalék, hogy az ilyen változásokat kezelje" - magyarázta Fehér Andor.
Hiller István (MSZP) a kultúra támogatásának csökkenését kifogásolta. Szerinte a "gigaminisztérium" (a Nefmi) létrehozása nem segített, sőt a 20 százalékos támogatáscsökkenés 2011-hez képest - illetve 40 százalékos 2010-hez képest - az illetékes államtitkárság súlytalanságát mutatja. Felidézte, hogy "számos terület pánikszerűen menekült ki a kulturális államtitkárság fennhatósága alól, ilyet még nem láttunk a magyar politikatörténetben". Példaklént említette, hogy a külföldi kulturális intézetek ügye az igazságügy-minisztérium, a filmművészet pedig a gazdasági minisztérium alá tartozik. "És igazuk lett ezeknek a lobbiknak, mert a támogatásuk kisebb mértékben csökken, mint összességében a kultúráé" - tette hozzá.
Szalay Péter (Fidesz) szerint a Broadwayen működő színházak eltartják önmagukat, efelé mozdulhatnának a magyar intézmények is. Ha a magyar színházaknál is elérik, hogy figyelembe vegyék a pénzügyi szempontokat, és nem 100 százalékban állami támogatásból rendeznek darabokat, át lehet csoportosítani forrásokat a kultúra más területeire - mondta.
Ez a költségvetési tervezet véget vet-e Magyarország adósrabszolgaságát - tette fel a kérdést Novák Előd (Jobbik). Szerinte nem történt semmi. A képviselő szerint újra kell tárgyalni az államadósságot, szerinte van arra nemzetközi példa
Novák botrányosnak nevezte, hogy Alföldi Róbert "még mindig" a Nemzeti Színház élén áll. Szerinte akár a színház állami támogatásának megvonása is megoldás lehet az elmozdítására.
A levezető elnök Latorcai János félbeszakította Novák Elődöt azzal, hogy térjen a tárgyra, mert nem a költségvetésről beszél.
Fülöp István (Fidesz) reméli, hogy a panellakások felújításain túl a többi épülettípusra is kiterjesztik az energiahatékonysági pályázatokat, mert nagy összegeket lehet megtakarítani ezáltal. Arról is beszélt, hogy ki kéne bővíteni a felújításra szánt 2 milliárdos keretet.
Staudt Gábor (Jobbik) szerint "horribilis és vicces" összeg a Terrorelhárító Központnak szánt pénz, szerinte nem kéne Brad Pitt fegyvereinek lefoglalására tízmilliárd forintot költeni. Ez nem a rend irányába hat - mondta.
Ózdon 30 fölött jár az uzsorások letartóztatásának száma, miközben csökkent a visszaélések száma - válaszolta a térség fideszes országgyűlési képviselője, Riz Gábor.
Staudt úgy válaszolt, hogy ő nem a rendőröktől, hanem a Terrorelhárító Központtól sajnálja a pénzt.
A KDNP átadott 10 percet a Fidesznek saját időkeretéből. Kontur Pál (Fidesz) megköszönte a gesztust a kereszténydemokratáknak.
Ott, ahol Szent István Intelmei határozzák meg közgondolkodást, az állam szolgál és nem uralkodik - mutatta be az általa ideálisnak tartott szerepfelfogást Kontur Pál (Fidesz).
Nem tudjuk egy év alatt megoldani a problémákat, csodapálcája még a Fidesznek sincsen - mondta Ivanics Ferenc (Fidesz).
A képviselő a pénteki vitanap utolsó felszólalója volt, az általános vita november 2-án folytatódik.