A politikus "Az EU bővítésének hatásai - kockázatok és esélyek a bővített európai piacon" című nemzetközi közgazdasági konferencián a csatlakozási tárgyalások állásával kapcsolatban elismerően szólt számos nehéz kérdés megoldásáról. A még megoldandó kérdések között sorolta viszont fel, és "komoly, nyugtalanító problémának" nevezte, hogy Magyarország csatlakozási tárgyalásain még nem zárult le a versenyről szóló fejezet. Verheugen szerint a gondot a magyar jogrend okozza.
A versenyről szóló irányvonalak az Európai Unió lényegi irányvonalaihoz tartoznak, s ezeket keresztül fogjuk vinni - mondta a bővítési biztos. A versenyfejezetben a legfőbb vitatott kérdést a Magyarország által a nagy külföldi beruházóknak biztosított adókedvezmények alkotják, amelyeknek megszüntetését az EU visszamenőleges hatállyal követeli. Ám egy ilyen lépés nyomán az érintett cégek peres kártérítést követelhetnének, vélhetően a bíróságok meg is ítélnék, s fennállna a veszély, hogy kivonulnak Magyarországról. A magyar jogrend kizárja a visszamenőleges hatályú intézkedéseket, és az EU-irányelvek érvényesítése a csatlakozás pillanatától kötelező a tagállamokra nézve.
A pénzügyi csomagban kell még megállapodni, mondta Verheugen. A bővítési biztos az EU vonatkozó javaslatát tisztességesnek és mérsékeltnek nevezte. Véleménye szerint a közvetlen kifizetések politikáján nem lehet változtatni, de a mezőgazdasági fejlesztési alapból bizonyos összeget közvetlen kifizetésként a parasztoknak lehetne juttatni. Az EU-biztos túlzottnak és alaptalannak nevezte az főleg Ausztriában és Németországban erős aggodalmat, hogy a munkaerő nagyarányú vándorlása kezdődik a bővítéssel, és azt mondta, éppen attól tart, hogy nem lesz elegendő mozgás.