Lépéskényszerben az MNB az uniós kamatvágás után

Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói csütörtöki ülésükön a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 2,75 százalékosra csökkentették a jegybank irányadó kamatát. Szakértők szerint ez tovább erősíti a forintot és  ismét kamatcsökkentésre késztetheti a magyar jegybankot.  

Járai Zsigmond MNB-elnök

A GKI Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatója, Hegedűs Miklós szerint további nyomás nehezedik a forintra az EKB döntésével. A kamatcsökkentés után ugyanis tovább nő a szakember szerint már egyébként is túl nagy kamatdifferencia az unió és Magyarország között. Ez pedig további spekulánsokat buzdít arra, hogy a magyar állampapírpiacon fektessenek be - mondta az [origo]-nak GKI ügyvezetője, aki szerint egy ilyen európai döntés után a magyar jegybanknak is cselekednie kellene, legalábbis ha józan gazdaságpolitikát követ. A hatás nem is maradt el: a bankközi devizapiacon késő délután 14,40 százalékon állt a forint a sáv erős oldalán, 18 bázisponttal erősebben, mint szerdán záráskor, az állampapír hozamok pedig jelentősen csökkentek. Kereskedők szerint az üzletmenet az EKB kamatcsökkentése után élénkedett, és az euró eladások hatására a forint 14,52 százalékig is erősödött.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbb ugyan fél százalékkal csökkentette az irányadó kamatlábat, de az EKB mostani lépésével a kamatkülönbség ugyanakkorára nőtt, mint azelőtt.

Kormányzati nyomás

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának további négy szervezete arra kérte Járai Zsigmondot, hogy mondjon le posztjáról. A fentiekkel kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Kiss Elemér közölte: a Magyar Nemzeti Banknak, illetve elnökének "nagyon komolyan meg kellene fontolnia", hogy a monetáris eszközrendszer alakításával miként lehetne változtatni, vagy fino-mítani az expor-tőröket sújtó forint-erősödésen.

Ez az irreális magyar jegybanki inflációleszorító politika ezekkel a magas kamatokkal öngyilkosság a szakember szerint. A hozzánk hasonló közép-kelet európai országok kamatlábait érdemes megnézni: Lengyelországban 6,5 százalékos, Csehországban pedig négy százalék körüli az alapkamat a hazai 8,5 százalékos kamatszinttel szemben - mondta Hegedűs Miklós. A spekulációs tőkebeáramlás mellett az elemző az exportáló cégek elkeseredését emelte ki, akik szerinte harapófogóban vannak az erős forint miatt elszenvedett veszteségeik és a bérek emelkedése miatt.

Az EKB le volt maradva ezzel a lépéssel - mondta az [origo]-nak a Hamilton International Tőzsdeügynökség Rt. devizaszakértője, Misúr Gábor. Mindenesetre a piac már felkészült erre a döntésre hetekkel ezelőtt, ezért komolyan érezhető hatása a forintra nézve nem lesz a kamat-csökkentésnek: a kamatdifferencia miatt természetesen erősödik a forint, de a fél százalékos csökkentés miatt ez nem lesz nagyon erős, mondta Misúr Gábor. A nagyobb csökkentésre vonatkozó véleményekről a szakértő elmondta, hogy bár valóban fontos az irányadó kamatláb szintje, már lényegesen kisebb mértékben, mint évtizedekkel ezelőtt.