Az űrsiklókat már a Boeing építi, beleértve a jármű újbóli hasznosítású fő rakéta-hajtóműveit. A Columbia-t ugyan még a Rockwell International hozta létre, de ez a gyártási program átkerült a 90-es évek közepén a Boeinghez.
Utóbbi gyártó csak abban az esetben járhat jól eztán üzletileg az űrjármű-programmal, ha a még meglévő űrsikló-flottát felszámolják, mert úgy azok új nemzedékének megépítésére kaphat lehetőséget, noha rövid távon egyelőre lemondhat azokról a pénzekről, amelyek a meglévő űrsiklók karbantartásáért és feljavításáért kap.
A Boeing a NASA-val folytatott együttműködésében évente mintegy kétmilliárd, más számítások szerint (az űr- és kommunikációs vállalati ágazat) 10-11 milliárd dolláros bevételre számíthatott. A chicagói nagyvállalat éves bevételeinek nagysága viszont meghaladja az 54 milliárd dollárt.
Kritikusabbá válhat a helyzete egy sor kisebb alvállalkozónak, akik gyakorlatilag teljesen a NASA űrprogramnak dolgoznak.
Mindez kapcsolódhat ahhoz, milyen jövőt szánnak majd most a nemzetközi űrállomás programnak, amivel az űrsiklók indítása erősen összefüggött. A Boeing ennek a programnak is a legnagyobb amerikai beszállítója. Ha nem jut majd az amerikaiakra a szállítások eddigi része, akkor azokat nyilván az oroszoknak kell majd pótolniuk, az amerikai partnerek ezt üzletileg igencsak megérezhetik majd - vélik amerikai űripari elemzők.
A Boeing 2001. szeptember 11. óta már mintegy 30 ezer munkahelyet épített le, 2002. évi nyeresége fél milliárd dollárral volt kisebb a 2001-esnél. A vállalat washingtoni kormányzattól kapott megrendeléseinek értéke már csökkent az elmúlt évben.