Argentína a világ harmadik legjelentősebb mézexportőre Kína és az Egyesült Államok mögött, de az ország pénzügyi rendszerének összeomlása miatt a méhészek visszatartották az árut; az EU piacáról ezért tavaly 30-40 ezer tonna dél-amerikai méz hiányzott. A kínai mézben tilalmas szermaradványokat találtak, ezért lett keresett a jó minőségű magyar méz - mondta a Népszabadságnak Sulok Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ügyvezetője.
A Méhészeti Terméktanács adatai szerint Magyarország tavaly valamivel több mint 15 ezer tonna mézet exportált, húsz százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a 2001-es húszmillió dolláros bevétel csaknem kétszereséhez, 36,6 millió dollárhoz jutottak a magyar méhészek.
A hazai átvételi árak is követték a változást. A tavalyi akácszezon kilónként 600 forintos árral indult, de az év végén már 900 forintot is kaptak a méhészek az akácmézért. A vegyes virágméz ára 450 forintról 670 forintra emelkedett.
Alig nő a hazai mézfogyasztás
Tavaly minimális mértékben növekedett a mézfogyasztás Magyarországon. Ennek több mint 90 százaléka lakossági fogyasztás, a többit a sűtő,- édes- és kozmetikai ipar használja fel. A KSH adatai szerint az egy főre jutó évenkénti negyven kiló körüli cukorfogyasztás mellett mézből átlagosan évi hatvan dekát fogyasztunk. Lassítja a fogyasztás növekedését, hogy más édesítőszerekhez képest a méz rendkívül drága.
Az EU importjából a magyar méz nyolc-tíz százalékkal részesedik. Sulok Gábor a következő években az exportpiac bővülése mellett arra is számít, hogy Magyarországon is megjelennek majd az importált mézek, amelyeket elsősorban választékbővítő céllal hoznak majd az élelmiszer-kereskedők - írja szerdai számában a Népszabadság.