Nem hirdethetnek a befektetési szövetkezetek

A parlament keddi ülésén elfogadta a tőkepiaci és a hitelintézeti törvény módosítását. Az uniós szabályokhoz igazodva létrejön az összevont alapú pénzügyi felügyelet, a külföldiek lakáserőtakarékosságát is támogatja az állam, s nem hirdethetnek a befektetési szövetkezetek.

A hitelintézeti törvény módosítása egyrészt újraszabályozza a hitelintézetek összevont alapú felügyeletét, beépíti a törvénybe a felszámolásra vonatkozó uniós irányelvet és több jogharmonizációs pontosítást tartalmaz.

Összevont alapú felügyelet

Az összevont alapú felügyelet alá tartozik majd az a hitelintézet, amelynek részesedési viszonya van hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban vagy ilyen intézménynek anyavállalata, illetve ha ezen hitelintézet pénzügyi holding társaság leányvállalata. Az összevont alapú felügyelet emellett kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalatára, valamint a részesedési viszonya alatt álló hitelintézetre, pénzügyi vállalkozásra, befektetési vállalkozásra és járulékos vállalkozásra. Kiterjed továbbá a felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatára, amennyiben az pénzügyi holding társaság, és annak hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására és járulékos vállalkozására.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet és a pénzügyi holding társaság felelős a csoport összevont alapon történő prudens (biztonságos) működéséért. Ennek érdekében az igazgatósága utasításokat adhat a csoport tagjainak, valamint köteles kijelölni egy ügyvezetőt, aki felelős a csoport átlátható működéséért. A csoport összevont alapon is köteles megfelelni a nagykockázat vállalási limiteknek, valamint a fizetőképességi mutatónak.

Felszámolás, végelszámolás

Az erre vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően 2004. május 5-étől különleges végelszámolási és felszámolási szabályokat kell alkalmazni azokra a hitelintézeteknek, amelyek az Európai Unió más tagállamában fióktelepet hoznak létre vagy határon átnyúló szolgáltatást végeznek, illetve a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepére, ha az adott hitelintézet legalább két uniós tagállamban rendelkezik fiókteleppel. Bármely uniós tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézettel szemben lefolytatott csődeljárás, felszámolás és végelszámolás joghatásai tekintetében a hitelintézet székhelye szerinti jog az irányadó. Ezekben az eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni. Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepével szemben Magyarországon nincs helye végelszámolásnak vagy felszámolásnak.

A belföldi és külföldi hitelezők egyenlő elbánásban részesülnek a tekintetben, hogy a követelések bejelentésére nyitva álló határidő 60 nap. A határidő a magyar hitelezők esetében attól az időponttól kezdődik, amikor a végelszámolás, illetve felszámolás megindítását közzé teszik a Cégközlönyben, a külföldi hitelezők esetében pedig akkortól, amikor a közlemény az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában megjelenik. A külföldi hitelezőknél ehhez az időponthoz fűződik a csődtörvényben foglalt egyéb jogvesztő határidők letelte is.

A Magyarországon hozott bírósági végzés hatálya az Európai Unió egész területére kiterjed. Ebből következően a végelszámoló vagy a felszámoló is jogosult valamennyi tagállamban a hitelintézeti törvény és a csődtörvény rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására. Bővülni fognak a végelszámoló vagy felszámoló kötelezettségei is: köteles lesz egyenként tájékoztatni minden olyan ismert hitelezőt, amelynek a székhelye telephelye, vagy állandó lakóhelye más tagállamban található, valamint köteles rendszeresen tájékoztatni a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről. A végelszámoló vagy felszámoló munkájának megkönnyítése érdekében a külföldi hitelezőknek magyarul kell majd benyújtani hitelezői igényüket.