Bár az elmúlt két évben az exportnövekedést jelentősen felülmúló belföldi keresletbővülés segítette a hazai gazdaság gyorsabb növekedését, ez a pálya nem fenntartható, mivel a makrogazdasági egyensúlytalanság növekedésével járhat. A bérköltségek lassú alkalmazkodása és ennek következményeként a vállalati jövedelmezőség romlása a munkanélküliség emelkedéséhez vezethet - áll Monetáris Tanács hétfői állásfoglalásában, amely megerősíti Járai Zsigmond jegybankelnök korábbi kijelentéseit.
A Monetáris Tanács közölte azt is, hogy a forint melletti januári spekuláció elmúltával a jegybank felhagyott devizapiaci műveleteivel, és korábbi gyakorlatához visszatérve elsősorban a kamatszint alakításával kívánja befolyásolni az árfolyam alakulását.
Járai: teljesíthető az inflációs cél
A jelenlegi árfolyamszint körüli árfolyam elégséges ahhoz, hogy 2003-ban és 2004-ben a jegybank inflációs céljai teljesüljenek - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Az MNB lehetségesnek tartja, hogy 2004 decemberére a 3,5 százalék plusz-mínusz 1 százalékos inflációs cél teljesüljön - tette hozzá a jegybank elnöke.
Korlátozná a monetáris politika mozgásterét a szűkebb árfolyamsáv
A jegybank elnöke szerint jelentősen szűkítené a gazdaságpolitika és a monetáris politika mozgásterét, ha az ERM II árfolyamrendszerben a forintot egy szűk, plusz-mínusz 2,25 százalékos sávban kellene tartani.
Járai Zsigmond elmondta: nem tartják lehetetlennek a szűk sávot, ám ez nagyobb felelősséget róna a költségvetési és a bérpolitikára. Hozzátette, hogy a jelenleginél jóval szűkebb sáv ugyan tükrözi az árfolyam stabilitását, ám nem maaschtrichi elvárás.
Pedro Solbes, az unió pénzügyi biztosa a közelmúltban azt mondta, hogy az eurózónához csatlakozni kívánó országoknak előzetesen az ERM-II árfolyamrendszerben plusz-mínusz 15 százalékos sáv helyett szűkebb, plusz-mínusz 2,25 százalékos lebegtetési sávban kell megőrizniük valutájuk stabilitását.