A kormány és a Monetáris Tanács közösen úgy döntött, hogy a forint euróhoz igazított ingadozási sávjának közepét 282,36 forintra tolta el az eddigi 276,1 forintról - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerdán, a kormányülést követően.
A sok rossz makrogazdasági adat közül egyedül az infláció jelentett kivételt: áprilisban a pénzromlás éves üteme 1982 óta nem látott mélypontra, 3,9 százalékosra csökkent. Elemzők szerint a legutóbbi pozitív inflációs adaton az MNB is meglepődött, így lehetségessé vált a forint sáveltolással történő leértékelése.
A kormány ezzel a lépéssel a béremeléseket értékteleníti, az exportálóknak kedvez, és új beruházásokat serkent. Ezáltal a költségvetési hiány csökkenthető, és a GDP-bővülés is lendületet kaphat, mondták az [origo]-nak nyilatkozó szakértők.
A döntés nyomán az erős sávszél 240,01 forintra emelkedett 234,69 forintról. A gyenge sávszél 324,71 forint lett a korábbi 317,51 forint helyett. Az ingadozási sáv továbbra is plusz-mínusz 15 százalék - közölte honlapján a Magyar Nemzeti Bank.
A jegybank elnöke, Járai Zsigmond elmondta, hogy a sáv eltolásáról a kormány kezdeményezésére döntöttek, mert a gyengébb forint az exportőröknek nagyobb biztonságot ad. A jegybank is úgy látja, hogy erre a pozitív ösztönzésre szüksége van a gazdaságnak, és az inflációs célok a gyengébb forinttal is teljesíthetőek, mondta a jegybank elnöke. A kormány a döntésével azt akarta elérni, hogy 240 forintnál is erősebb forint/euró árfolyam ne alakuljon ki az elkövetkezendő időszakban.
A bankközi devizapiacon a sáveltolás bejelentése előtt 255,90/256,00 forinton kereskedtek az euróval szerdán, a bejelentést követően 265,00/266,00 forintra ugrott a közös valuta árfolyama. Az új számítási módszer szerint a forint helyzete 14 órakor a sávon belül 5,97 százalékon állt a sávcentrum alatt az erős oldalon. A sáveltolás előtt 7,26 százalékon volt a forint.