Megszorítást követelnek a munkaadók

A közszféra költségeinek radikális csökkentését, az adórendszer enyhítését és az oktatási rendszer átalakítását kérik a kormánytól több munkaadói szervezet képviselői a meggyengült magyar versenyképesség helyreállítása érdekében. Medgyessy Péter miniszterelnök ugyanakkor közölte: idén nem csökkentik tovább a büdzsé kiadásait.

Túl drága az állam fenntartása

Jelentősen rontja Magyarország versenyképességét a túlzottan költséges állam fenntartása - nyilatkozta egybehangzóan Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) első embere.

A kamarai elnök szerint legalább 2-300 milliárd forinttal csökkenteni kell a költségvetési szféra kiadásait, amiből mintegy 120-170 milliárdot 50-70 ezer állami alkalmazott elbocsátása jelenthetne.

Parragh László elmondta: Magyarországon az állami újraelosztás GDP-hez viszonyított 48,1 százalékos aránya a második legmagasabb az Unióhoz jövőre csatlakozó országok között: Lengyelországban 43,1, Észtországban pedig 36,2 százalékos ez az arány, míg Csehország 48,2 százalékkal előzi meg hazánkat.

Itthon az állami foglalkoztatottak száma a 10 milliós népességre vetítve 791 ezer, a szintén 10 milliós Görögországban 271 ezer, a 16 milliós Hollandiában összesen 828 ezer, a 8 milliós Ausztriában pedig 441 ezer fő.

Adócsökkentéssel élénkítenék a gazdaságot

Az állami kiadások jelentős lefaragásán túl adócsökkentéssel növelnék Magyarország vonzerejét a munkaadói oldal képviselői: az MKIK összesen 2-300 milliárd forinttal csökkentené az adóterheket. Parragh László a társasági adó kulcsát a jelenlegi 18 százalékról 3-6 százalékponttal mérsékelné, a következő években felére csökkentené az iparűzési adót, és 2004-ben eltörölné az egészségügyi hozzájárulást.

A környező országokban alacsonyabb a munkaerő költsége, a munkáltatók és a munkavállalók számára is kedvezőbb az adórendszer, nincs iparűzési adó, és a társasági adó sem magasabb, mint Magyarországon, ezért a tőke elkerüli hazánkat - nyilatkozta Demján Sándor a Népszabadságnak.

Mindkét munkaadói szervezet vezetője egyetértett abban, hogy nem tartható a reálbérek termelékenységtől elszakadó növekedési üteme.

Az oktatási rendszer is rontja a versenyképességet

Demján Sándor kritizálta az oktatási rendszert is: tavaly 190 ezer egyetemista végzett, míg mindössze 28 ezer szakmunkást képeztek, vagyis a befektetők képtelenek megfelelő munkaerőt találni. Demján szerint most az adófizetők pénzén diplomásokat képzünk az Európai Unió számára, míg a munkaerőgondok csak vendégmunkások befogadásával oldhatók meg.

A szakszervezetek és a kormány másként látják

Keddi nyilatkozataik alapján a legnagyobb hazai szakszervezetek és a kabinet nem ítéli ilyen súlyosnak a magyar gazdaság gondjait. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) illetékese azt közölte, hogy 2004-ben ismét bruttó minimálbér-emelést szeretnének elérni, vagyis már nem elégednek meg a nettó minimálbér - adószabályok által lehetővé tett - emelkedésével.

A kabinet ugyan továbbra sem kívánja a legalacsonyabb bruttó fizetés mértékét emelni, de Medgyessy Péter kedden külföldi tudósítóknak úgy nyilatkozott, hogy idén már nem lesznek költségvetési megszorítások.