A 2001-es és a 2002-es költségvetés végrehajtásról szóló törvényjavaslat szerint a 4357,2578 milliárd forint bevétel és 5826,8684 milliárd kiadás eredőjeként a 2002-es évi központi költségvetési hiány összege 1469,6106 milliárd forint volt. (Az egy évvel ezelőtt benyújtott és elfogadott zárszámadás csak a kétéves költségvetés első évére, vagyis 2001-re vonatkozott - a szerk.)
Így a 2001. évi zárszámadási, illetve a 2003. évi költségvetési törvény a tervezett hiányt 511,5 milliárdról 1255 milliárd forintra módosította, azonban az államháztartás pénzforgalmi jellegű hiánya 1685,6 milliárd forint volt, ami GDP 9,9 százaléka. Az államháztartás bevételei a tervezettet 7,7 százalékkal a kiadásai 11,1 százalékkal haladták meg, így az uniós számviteli normák szerinti államháztartási deficit (ESA 95) elérte a GDP 9,2 százalékát.
A központi költségvetés hiánya 20,7 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél - főként az áfa-bevételek 3,8 százalékos csökkenése és a költségvetés kiadásainak 5,8 százalékos emelkedése miatt.
A társadalombiztosítási alapok hiánya a tervezett 29,1 milliárd helyett 100,9 milliárd, a helyi önkormányzatoké 6 helyett 116 milliárd lett.
A zárszámadási törvényjavaslat a tervezettnél sokkal gyengébb számokat a világgazdaság lassabb növekedésével és a tervezettnél jelentősen nagyobb bérkiáramlással indokolja.