<P>Az évtized privatizációs agrárüzlete?</P>

Ha valóra válnak a kormányzati tervek, a privatizáció történetének legjobb üzletét köthetik meg azok, akik a következő hónapokban megvásárolják az arra kijelölt 12 volt állami gazdaságot. A Magyar Hírlap úgy tudja: a várható vételár nagysága a saját tőke - 20 milliárd forint - 60 százaléka, amihez kedvezményes, húszéves futamidejű hitel társul. A vevőnek két év kamat- és tőketörlesztési türelmi idő áll rendelkezésére, a kamat pedig akár 3 százalék is lehet.

Az eladásra kijelölt állami gazdaságokat a társaság dolgozóiból, vezetőiből - és az eddigi privatizációs gyakorlattól eltérően - az igazgatóságba és felügyelőbizottságba delegált tagokból álló konzorciumnak értékesítheti a tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB).

A konzorcium, praktikusan egy-egy kft. azonban csak akkor állhat fel - legalábbis a legújabb elképzelések alapján -, ha a cégbe sikerül bevonni az állami gazdaságnál 2001. január 1-jén dolgozók 70 százalékát. Ráadásul a lap úgy tudja, a sajátos magánosítás kiötlői ragaszkodnak ahhoz a szintén nem hivatalos feltételhez, miszerint a kft.-kben minden tagnak minimum 100 ezer forint nagyságú részesedést kell szereznie. Ezt a feltételt - a mezőgazdaságban dolgozók bér- és jövedelemhelyzetét ismerve - az állami gazdaságokban dolgozók 70 százaléka biztosan nem tudja vállalni. Ez viszont azt jelenti, hogy sok agrártársaság képtelen lesz konzorciumot létrehozni.

A Magyar Hírlap úgy tudja, ebben az esetben lép színre az eladó: konzorcium hiányában az MFB választja ki a vevőt. Azt a vevőt, aki komoly kedvezményeket vehet igénybe. Először is: a vételár tudomásunk szerint a saját tőke 60 százalékát érheti el. A 12 cég jegyzett tőkéjének összege tavaly 12,69 milliárd forintot tett ki, míg saját tőkéjük meghaladta a 20 milliárdot. Szakértői becslések szerint piaci értékük ennél magasabb, 25-30 milliárd forintra becsülhető.

A viszonylag olcsó ár mellé kedvezményes - a mezőgazdaságban az utóbbi évtizedekben ismeretlen - húszéves futamidejű hitel áll rendelkezésre. A vevő gazdálkodását könnyítendő két év kamat- és tőketörlesztési türelmi idő áll rendelkezésre. A kamat pedig a nem véglegesített tervek szerint - a másfél évtizeddel ezelőtti időket idéző - 3 százaléknyi. Ugyanakkor a magánosítást kiegészítené egy nagymértékű vezetőváltás is a 12-ek élén.

A privatizáció előkészítésének nevezte minapi tájékoztatóján a szocialista Tabajdi Csaba az állami gazdaságok vezetésében megtörtént és előkészítés alatt álló személyi változtatásokat. A képviselő az eddig egyetlen meghozott döntést ismertetve bemutatta, miként váltotta le az ÁPV Rt. - még mint főtulajdonos - a Bácsalmási Agráripari Rt. közmegelégedésre dolgozó vezérigazgatóját, s nevezte ki - Tabajdi szerint - a koalícióhoz szorosan kötődő utódját.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. kommunikációs és nemzetközi osztályának vezetője, Kerényi Éva a Magyar Hírlap kérdésére azt válaszolta, hogy a másik 11 cégnél nem döntöttek, nem dönthettek a személyi kérdésekben. Az ÁPV Rt. ezeket a cégeket közben (a kormány március 14-ei határozata alapján) átadta az MFB Rt.-nek, ezért a személyi döntések a jövőben a banktól függnek. A Magyar Hírlap úgy értesült, hogy a közgyűlésre néhány héten belül kerülhet sor, ahol számos állami gazdaság, számos vezetésébe, igazgatóságába (it), felügyelőbizottságába (fb) új tagok kerülhetnek.

Az ÁPV Rt.-nél maradó társaságok esetében többségében meghosszabbították az fb- vagy it-tagok megbízatását - válaszolta Kerényi, hozzátéve, hogy elsősorban lemondások, vagy jogszabályi kötelezettségek miatt kellett új tagokat delegálni. A bácsalmási esetet pedig az ÁPV Rt. szakembere azzal magyarázta, hogy "a társaság megváltozott fő stratégiai iránya és a vezetés dinamizmusának erősítése indokolt".

A kormány döntésében megmagyarázható és pártolható az az elem, hogy az állami gazdaságokat magyar befektetőknek értékesítik - állítja Raskó György agrárközgazdász, aki szerint akkor lenne azonban "sportszerű ez a meccs", ha a magánosítás pályázatok alapján zajlana, s a versenyajánlatok alapján döntenének az új tulajdonosokról. Ha a nyilvánosságot kizárva történik a privatizáció, az adófizetők szemében visszatetsző történetté válhat az akció - közölte a korábbi földművelésügyi államtitkár. Szerinte az lenne jó, ha pályázatok során azokat hozná ki az eladó nyertesként, akik tőkeemelésre vállalkoznak, megfelelő üzleti tervet, foglalkoztatási garanciát tesznek le az asztalra. Raskó úgy vélte, ezekben az állami gazdaságokban egyenként 0,5-1 milliárd forintnyi beruházást kellene végrehajtani, összesen 6-12 milliárd forintnyit. Ebből a pénzből hatékonnyá, az EU-ban is versenyképes vállalkozássá lehetne fejleszteni a cégeket. Raskó úgy véli, külső tőke bevonása nélkül erre nem kerülhet sor, márpedig - ha igaz és megmarad a kitétel - a cégek 3 évig külső tagot nem vehetnek fel soraikba.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Magyar Fejlesztési Bank