A kormányrendelet kihirdetése után szabad lesz külfölditől valutát vásárolni, azt nem kell az államnak felajánlani, hanem meg lehet tartani vagy fel lehet használni. Így a külföldiek akár valutával is fizethetnek ott, ahol azt elfogadják tőlük. Ez azonban nem lesz kötelező az üzletek számára, csak tulajdonosaik vagy pénztárosaik nem sértik meg a devizatörvényt, ha a külfölditől valutát fogadnak el.
A teljes átválthatóság nem jelenti azt, hogy ezentúl valamennyi külföldi városban lehet majd forintért is helyi valutát vásárolni. A bankok és pénzváltók ugyanis továbbra is az alapján határoznak a forint váltásáról, hogy annak forgalma megéri-e nekik. Így várhatóan se nem bővül, se nem szűkül a forintot váltó bankok és pénzváltók köre.
Az új devizaszabályok megengedik a magyar magánszemélyeknek és cégeknek, hogy külföldön számlát vezessenek. Ennek elterjedése azonban nem várható, mert drágább és nem jár különösebb előnyökkel. A bankok külföldön is egyénileg határozzák meg a számlavezetés költségét, külföldről Magyarországra pénzt átutalni sokkal drágább, mint belföldről ugyanezt tenni.
Ezért kizárólag olyan cégeknek és személyeknek érdemes külföldön számlát nyitni, akik bevételeik és költségeik jelentős részét egyazon külföldi országban szerzik meg. (E tekintetben az Európai Unió egy országnak számít.)
Az adócsalóknak sem lesz érdemes pénzüket külföldre menteniük, mert ez a vagyoneltüntetés drágább és bizonytalanabb módja a már alkalmazottaknál. Így ugyanis csak megnehezítik, ám nem teszik lehetetlenné a hatóságok munkáját.
A könnyítések bevezetése önmagában még nem teszi lehetővé külföldi befektetési jegyek megjelenését a megtakarítások magyarországi piacán. A befektetési alapok azonban könnyebben és olcsóbban forgathatják ügyfeleik pénzét külföldön, mert számos korlátozás és bejelentési kötelezettség megszűnik a számukra. A banki szakemberek nem tartanak attól, hogy a nemzetközi pénzintézetek hazai fiókjai külföldi fiókjainak kezdenének számlanyitó ügyfeleket toborozni, hiszen e cégek alapvetően a magyarországi eredményeik növelésében érdekeltek. Más, a hazai piacról még hiányzó bankoknak pedig valószínűleg nem lesz kifizetődő csupán azért fiókot nyitniuk az országban, hogy ügyfeleket toborozzanak.
A biztosítótársaságok számára viszont lényeges változást hoz a devizaliberalizáció, mert akár devizában is köthetnek biztosítást. Így kiküszöbölhető az infláció hatása, és a devizanem kiválasztásával az ügyfél az árfolyamkockázat mértékéről is határoz. Így sokkal könnyebben kikalkulálható, hogy egy 15-20 éves futamidőre szóló, megtakarítással összekötött konstrukció a futamidő végén milyen értékű pénzösszeg felhalmozását garantálja az ügyfélnek. Ezért népszerűek lehetnek ezek a konstrukciók.
Az év végéig még nem nyílik mód azonban arra, hogy a magyarországi cégek devizában fizessék alkalmazottaikat. A munkabér devizában történő kifizetése ugyanis munkaügyi jogszabályokba ütközik. A devizatörvényen kívüli jogszabályok devizával kapcsolatos korlátozásait várhatóan az év második felében törli el az Országgyűlés, és jövő januártól vesztik hatályukat.
A vállalkozások azonban már most köthetnek szerződéseket devizában. Azonban csak az olyan vállalkozásoknak éri meg devizaalapú szerződést kötniük, amelyek ugyan azzal a céggel, cégcsoporttal rendszeres elszámolásban vannak - ilyen lehet a különböző szolgáltatások elvégzésére szerződő betéti társaságok, egyéni vállalkozók köre. Számukra ugyanis a devizaalapú szerződés kiküszöböli az infláció hatását. Ezt az előnyt azonban semlegesíti, hogy a szakértők a forint tartós erősödésére számítanak az euróhoz képest - így legalábbis kétséges, hogy rövid vagy középtávon valóban megéri-e a változtatás.
A New York-i pénzpiacon fél éve nem állt olyan alacsonyan az euró a dollárhoz képest, mint hétfőn. Délután 84,13 centig süllyedt, majd innét kevéssel emelkedett.
Giczi József
(Népszava)
Korábban:
Teljesen konvertibilis a forint
(2001. június 5.)