Utolsó esély a minimálbér-egyezségre

Hétfőn utolsó kísérletet tesznek a szociális partnerek, hogy megegyezzenek a minimálbér januártól érvényes mértékében. A sikeres alkura rendkívül csekély az esély, ezért valószínű, hogy a kormány kedden kihirdetheti a legkisebb fizetés bruttó 50 ezer forintra emelését.

Újabb pályázatot hirdetett a gazdasági tárca a minimálbér idén januári emelése többletterheinek kompenzációjára - jelentette be sajtótájékoztatóján Székely Judit helyettes államtitkár. Az első fordulóban - amely augusztusban zárult - a tárca egymilliárd forintra írt ki pályázatot, ám e keretből mindössze 209 millió forintot osztottak szét a pályázó cégek között. A munkáltatók az érdektelenséget a bonyolult pályázati feltételekkel s az elégtelen tájékoztatással magyarázták. A tárca most újabb 1,8 milliárd forintot kínál fel a vállalkozóknak, s nem csupán az 5 főt vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégek pályázhatnak a támogatásra mint az első fordulóban, hanem már azon vállalkozások is ahol legalább egy alkalmazottat foglalkoztatnak, és a januári minimálbér-emelés többlet járulékterhei meghaladták az 50 ezer forintot.

A jövő januárra tervezett minimálbér-emeléshez a munkaadók 30-40 milliárd forintos támogatást kérnek a Munkaerő-piaci Alapból. Ám ekkora kiadással nem számol sem a költségvetésből sem a Munkaerő-piaci Alapból a gazdasági tárca - mondta Székely Judit.

A munkaadók a minimálbérre rakodó szja-teher eltörléséhez kötik a minimálbér emelését. Pontosabban a nettó 40 ezer forintos legkisebb fizetés kifizetését vállalnák januártól a jelenlegi bruttó 40 ezer forinttal szemben, s ehhez kérik a költségvetési bevételek egy részének elengedését. A kormány többször is egyértelművé tette, hogy nem hajlandó sem az adócsökkentésre, sem a bruttó 50 ezer forintnál kisebb minimálbér bevezetésére. Amennyiben a kormány ragaszkodik a legkisebb fizetés bruttó 50 ezer forintra való emeléséhez, úgy a munkaadók 30-40 milliárdos kompenzációt tartanának szükségesnek.

A kormány számításai szerint csak a versenyszférában 800 ezer munkavállalót érintene a minimálbér emelése, ami éves szinten mintegy 80 milliárd forintos többletterhet ró a munkaadókra, ebből a közterhek 28 milliárdot tesznek ki. Ugyancsak a kormány számítása szerint a legalsó szja -kulcs 20 százalékról 15 százalékra való csökkentése - ahogy azt szakszervezetek javasolják - 150 milliárd forintos bevételkieséssel járna. Az alkalmazotti adójóváírás csökkentését is felvetették a szakszervezetek, ami viszont már mindössze 16 milliárdos bevételcsökkenést eredményezne, ám ez elől is elzárkózott a kormányzati tárgyalódelegáció.

A szakszervezetek a minimálbér nettó 41-42 ezer forintra emelését szeretnék elérni, így a legkisebb fizetés megegyezne a 2002-re várható létminimummal. A szakszervezeti javaslat bruttósítva 57 500 forintot jelentene, ami magasabb, mint a kormányjavaslat, ezért a munkaadók még tárgyalni sem akartak erről a javaslatról.

A hétfői tárgyalási forduló várhatólag ugyanolyan eredménytelen lesz, mint az előző két próbálkozás. Így a kormány keddtől a munkaadók és a szakszervezetek beleegyezése nélkül 50 ezer forintra emelheti a legkisebb fizetést. Kormányzati számítások szerint a közszférában a minimálbér-emelés 26 milliárd forintos többletkiadást generál, amit fedez a versenyszféra 28 milliárdos plusz adóbefizetése, vagyis a költségvetés 2 milliárdot nyer a minimálbér-emelésen. A kormány pedig a politikai hasznot reméli besöpörni a jövő tavaszi választásokon - ahogy ezzel a munkaadók képviselői is megvádolták korábban a kabinetet.

Papp Zsolt

(Magyar Hírlap)