Az energetika a forinterősödés nyertese

A sávszélesítés 57,2 milliárd forintos előnyhöz juttatta az energiaszektor vállalatait. Ez lényegében azt jelenti, hogy - egyéb hatásoktól függetlenül - az áramár-emelési igény 2,3, a gázáré pedig 4,2 százalékponttal mérséklődött - mondta Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főigazgatója tájékoztatóján. Ugyanakkor készül a januári áramár-emelési javaslat, a mostani helyzet kedvezőbb a korábbinál.

Erősödött a forint árfolyama, s ennek köszönhetően az energiaszektor vállalatai 57,2 milliárd forint költségelőnyre tehettek szert május 4-e óta. (A hivatal a nemzeti valuta 6 százalékos átlagos erősödésével számolt tavasztól.) Mindez azt jelenti, hogy az energiaárak emelési nyomása a villany esetében 2,3, a földgáznál pedig 4,2 százalékkal csökkent. A fő nyertes a Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt., mert a társaság több mint 18 milliárd forintnyi pluszt könyvelhetett el. Másképp fogalmazva, a forint minden egyszázaléknyi erősödése megfelel annak, mintha 5,5 százalékkal emelték volna a Mol nagykereskedői árait.

Szó sincs azonban arról, hogy a kedvező fordulat önmagában kiküszöbölné az társaság gázüzletági veszteségeit. A MEH úgy látja, hogy amennyiben a nemzetközi olajárak a mostani, alacsony szinten maradnak, úgy eltűnhet a Mol gázüzletágának negatív szaldója. Igaz, ennek egyik feltétele az ideihez hasonló, azaz 12 százalékos jövő júliusi fogyasztóiár-emelés lenne. Jelenleg egyébként a német azonnali piaci árak alacsonyabbak annál az összegnél, mint amennyiért a tavaly év végi, 43 százalékos földgázemelést elszenvedett nagy iparvállalatok jutnak a fűtőanyaghoz. Lehetséges tehát, hogy ezen kör számára - az olajár változatlansága mellett - nem kell emelni 2002 júliusában a gázárat.

A vizsgálat során egyébként a hivatal három fő szempontot vett górcső alá: a devizafinanszírozás tőkeköltségét, az import - vagy azzal versenyző - ipari termékárakat, illetve a behozott energiafajták költségeit. A költségcsökkentő hatást tekintve a legnagyobb tételt a devizafinanszírozás jelenti a maga 25,8 milliárdos mérséklő hatásával. A pozitív hatás azonban különbözőképpen jelentkezik az ágazati társaságoknál. Az erőműveknél például a berendezések túlnyomó része határon túlról érkezik. Igaz, ezek zöme egyszeri kiadást jelent, szemben az áramtermelőknél rendszeresen felmerülő alkatrészigénnyel. Az áram- és gázvezetékeket birtokló cégeknél viszont létezik két jelentős, az árfolyamtól érintetlen tétel: a fizetések, illetve a szolgalmi (az ingatlanok vásárlásához kapcsolódó) jog.

A sávszélesítést követő forintfelértékelődés tartós jelenségnek ígérkezik, bár valószínűtlen, hogy a bevezetést követő ugrás megismétlődjön. Ugyanakkor a jelenlegi árfolyamnál nominálisan erősebb konverziós ráta valószínűsíthető. Azért is kedvező egyébként az energiaszektorban tapasztalt folyamat, mert a gazdaság egyéb ágazataiban éppen a nemzeti valuta erősödéséről lehetett leginkább hallani - tette hozzá az energiahivatal főigazgatója.

A hivatal november közepére-végére befejezi a gázszolgáltatók költség-felülvizsgálatát, s ezzel párhuzamosan elkészül az új árszabályozási rendelettervezettel. A jövő januártól életbe lépő, 2005 végéig érvényes új előírás elképzelhető, hogy a mostani egy helyett félévenkénti árváltozást ír majd elő vagy tesz lehetővé. Várható ugyanakkor az is, hogy a mai helyzettel ellentétben a piaci kockázati felelősség egy részét a Molra terhelné. Ugyanakkor előkészítés alatt áll a januári áramár-változási rendelet is. (A módosításra a hivatal tesz javaslatot, majd a Gazdasági Minisztérium fogadja el.) Mértékről a főigazgató nem kívánt nyilatkozni, kérdésünkre csupán annyit közölt, hogy "nem olyan rossz a helyzet" az ágazatban az áremelési nyomást tekintve.

A hivatal - csakúgy, mint néhány napja a Külügyminisztérium - elítéli, hogy az osztrák kormányzat az oda irányuló magyar áramexport korlátozását tervezi. Egyértelműen diszkriminációnak tekintünk egy olyan osztrák lépést, mely megtiltja az áram kivitelét - válaszolta újságírói kérdésre Kaderják Péter.

Kubik Pál

(Magyar Hírlap)