A kormány tervei szerint elvileg már jövőre működhetnének a hazai játéktermekben az online rendszerbe kötött nyerőgépek, ám az elején szakmainak indult vita áldozatul eshet politikai megfontolásoknak. A kormány a zárszámadási törvény részeként terjesztette a képviselők elé a szerencsejátékról szóló törvény módosítását, amely megteremtené a jogi alapot az online rendszerű nyerőautomaták üzemeltetéséhez.
Szakmai berkekben hírlik, hogy a Szerencsejáték Rt. üzleti tervében már tavaly szerepelt egy vegyesvállalat létrehozása, amelyet országos online szerencsejáték-hálózat üzemeltetésére alapítottak volna.
A kormány javaslata az új szerencsejáték szervezését komoly anyagi bázishoz kötné: csak azon cégek kaphatnának erre engedélyt a szakfelügyelettől, amelyek legalább egymilliárd forintos alap-, illetve törzstőkével alakultak, s képesek további 3 milliárd forintos vagyoni biztosítékot nyújtani. A pénzügyi kormányzat e követelményeket a szokottnál magasabb nyereményekkel magyarázza, ugyanis a halmozódások révén egy szerencsés játékos nyereménye akár több tíz millió forintra rúghat. Ellenzéki és MDF-es képviselők e javaslatban a Szerencsejáték Rt. burkolt támogatását látják, ezért ütközött már a bizottsági vitákban is heves ellenzésbe a kormány javaslata. Jelenleg a nyerőgépek piacán a kis és közepes vállalkozások dominálnak. Az új játéktípus megjelenése miatt a hagyományos nyerőautomaták üzemeltetői - az alacsonyabb nyeremények, illetve forgalom miatt - hátrányba kerülnének, ami viszont ellentétes a kormányprogrammal - érvel a törvényjavaslat elhagyását célzó módosító javaslatában Font Sándor MDF-es képviselő. A törvényjavaslat által előírt tőkekövetelményeknek a piacot jelenleg uraló kisvállalkozások nem tudnának megfelelni, vagyis kiszorulnának onnan.
A pénzügyi tárca szakmai véleménye szerint a törvényjavaslat szektorsemleges. A tőkekövetelményeknek a szerencsejáték-piacon jelen lévő kisvállalkozások új, közös cég alapításával meg tudnának felelni. A költségvetési bizottság meghallgatta a Magyar Szerencsejáték-szövetség képviselőit is, akik szerint ez nem felel meg a valóságnak. Balatonfüredi Sándor is arra kérte a képviselőket, hogy vessék el a törvény módosítását. A múlt pénteki parlamenti vitában Tállai András, a pénzügyi tárca államtitkára érdekesnek ítélte, hogy az MSZP és a MIÉP azonos álláspontot oszt e kérdésben. Az államtitkár szerint a módosítás nem érinti a kis és közepes cégeket, viszont ha azt elfogadná a parlament, nyilvánvalóvá válna, hogy a szerencsejátékgépek mennyi bevételt hoznak, és kiderülne, hogy a fix összegű szerencsejáték adója és a bevétele között milyen aránytalanságok vannak - vélekedett az államtitkár.
Mint arról csütörtökön a Magyar Hírlap beszámolt, a szakmai vitára könnyen a politika tehet pontot. Ugyanis a három ellenzéki párt mellett MDF-es képviselők is ellenzik a szerencsejáték-törvény módosítását, sőt a javaslat törlését kezdeményezte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is. A háttérben az húzódik meg, hogy a kétfős kormánytöbbség kevésnek bizonyulhat a zárszámadási törvény végszavazásakor, ami többek között tartalmazza az idei költségvetés 288 milliárdos módosítását is, melynek elfogadása létszüksége az Orbán-kormánynak a választások előtt. Viszont a végszavazáskor a MIÉP támogató szavazataira csak akkor számíthat a kormányzat, ha a jobboldali párt által is ellenzett szerencsejáték-törvény módosítását kiemelik a javaslatból.
A MIÉP hajlik a kormány támogatására
Rogán Antal kapcsolódó módosító indítványa, amely a múlt évi zárszámadási törvényjavaslatból kivenné a szerencsejáték-törvény módosítását, egy olyan jelentős momentum, amelynek következtében a MIÉP érdemben tudja mérlegelni a zárszámadás megszavazásának lehetőségét - nyilatkozta Lentner Csaba, a MIÉP frakcióvezető-helyettese a Magyar Hírlap csütörtöki hírére reagálva. Úgy tűnik, hogy a Fidesz vezette kormány egyre nagyobb mértékben veszi figyelembe a MIÉP szakmai javaslatait - nyilatkozta az MTI-nek a képviselő. Lentner Csaba szerint a MIÉP a parlamentben 2001 végére az igazság nyelvéből a mérleg nyelvévé vált, a szakmai törvényeket a frakció tagjainak voksai nélkül nem lehet keresztülvinni.
Papp Zsolt
(Magyar Hírlap)