Szuperbiztonságos az euró<BR/>

Az euróbankókat olyan biztonsági jegyekkel látták el, hogy hamisításuk gyakorlatilag egyenlő a lehetetlennel. Legalábbis így tartja Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke. A bankjegyek bemutatását egyébiránt abból a megfontolásból is halogatták eddig az EKB-nél, hogy a pénzhamisítóknak minél kevesebb idejük maradjon a tanulmányozásukra.

Történelmi pillanatról beszélt Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke, amikor bemutatta ország-világnak legkedvesebbik gyermekét, az eurót. S miközben a jelen lévő újságírók elkerekedett szemekkel bámulták az élénk színekben pompázó bankjegyeket, a jegybankelnök féltő gondoskodással mutatta be a közös valuta biztonsági jegyeit. Egyébként azért csak most tették közszemlére a bankókat, hogy a hamisítóknak már ne legyen idejük kitapasztalni a bevetett furfangos biztonsági megoldásokat.

Az eurót ugyanis hosszú időre tervezték, stabil s értékálló pénznek, amihez hozzátartozik a (majdnem) hamisíthatatlanság is. Ennek megfelelően úgy a kis - 5, 10, 20 euró -, mint a nagy - 50, 100, 200, 500 euró - címletek is igen komoly biztonsági jegyekkel vannak ellátva. A kis címleteken például ott találjuk a magyar pénzekről is ismerős hologramokat, a dombornyomást, a pénzjegy egészét átszövő s sötétben fluoreszkáló biztonsági szálakat, a vízjegyet s a fénymásolás során elmosódó mikroírást. A bankókat természetesen biztonsági papírra nyomják, s mindegyiken ott díszeleg a sötétben fluoreszkáló uniós zászló.

Ezen elemek persze nem hiányozhatnak a nagy címletekről sem, ám a 200 és 500 eurós biztonságát speciális taktilis, azaz kitapintható jelek is növelik. A bankók igen élénk színével a gyengén látók dolgát igyekeznek megkönnyíteni. A vakok kedvéért pedig mindegyik pénzjegyet ellátták speciális Braille-írással is, miközben a növekvő címletről a bankó növekvő mérete is tanúskodik. Érdemes megemlíteni, hogy az európai gondolat jegyében a bankókon nem konkrét, létező építmények szerepelnek, hanem egy-egy építészeti stílusnak megfelelő fiktív motívumok. A tervezők ugyanis egyik tagállamot sem kívánták megbántani azzal, hogy egyetlen nevezetességük sem szerepel a közös pénzen.

(Magyar Hírlap)