Eredményt hozott a mexikói csúcsértekezlet

Még el sem kezdődött a mexikói Monterreyben tartandó nemzetközi csúcsértekezlet a szegénység felszámolásáról, amikor máris jelentős eredményt hozott. George W. Bush egy héttel ezelőtt bejelentette: ötmilliárd dollárral megemelik a szegény országoknak szánt amerikai segélykeretet. Az Európai Unió pedig hétmilliárddal többet szán a fejlődés finanszírozására.

Távolról sem ígérkezett zökkenőmentesnek a hétvégi monterreyi csúcstalálkozó a fejlődő országok finanszírozásáról. Az Egyesült Államok ugyanis a konferencia előkészítésekor megvétózta az Európai Unió által támogatott tervezetet, amely megduplázta volna a jelenleg évi 50 milliárdra becsült nemzetközi segélyeket. Éppen ezért nem várt engedményként hatott az amerikai elnök múlt heti bejelentése, amely szerint az USA a következő három évre ötmilliárd dollárral megemeli a szegény országoknak szánt segélykeretet.

Az Egyesült Államok a mostani 10 milliárd dolláros segélykeretét 2004-től kezdve 2006-ra lépcsőzetesen 15 milliárdra növeli - erősítette meg a mexikói konferencián a korábbi bejelentést Paul O'Neill amerikai pénzügyminiszter. Az amerikai segélypolitika váratlan megenyhülésében valószínűleg szerepet játszott az a felismerés, hogy a gazdag és szegény országok közötti egyre szélesebb szakadék könnyen válhat a terrorizmus forrásává.

Erre utal az amerikai segélypolitika üzenete is, amely szerint a pénzt csak azok az országok kaphatják meg, ahol törvényes rend uralkodik, a kormányzat működőképes gazdaságpolitika kidolgozására és a korrupció visszaszorítására törekszik. O'Neill pénzügyminiszter emellett a magánszféra tőkeberuházásainak jelentőségét hangsúlyozta Monterreyben: Kína például ezen az úton 40-50 milliárd dollárt kap, tehát majdnem a világszerte folyósított állami segélyek összértékének megfelelő összeget.

Az USA azonban így is csupán hazai össztermékének 0,1 százalékát fordítja segélyezésre, amely nem vált ki osztatlan lelkesedést sem nyugat-európai szövetségesei, sem a fejlődő országok körében. Az amerikai ajánlat pedig még messze áll az ENSZ kívánságától, amely szerint a fejlett országoknak hazai össztermékük 0,7 százalékát kellene a szegény országok megsegítésére fordítaniuk. A konferencia résztvevői mindenesetre kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2015-ig felére csökkentik a szegények számát.

A támogatások mértékének megemelését jelentette be a csúcstalálkozón az Európai Unió (EU) is: a mostani valamivel több mint 25 milliárd dollárt kitevő segélykeretet 2006-ra hétmilliárddal emelik meg. A segélyeknek az EU szerint is elsősorban azt a célt kell szolgálniuk, hogy az eddig háttérbe szorult országokat vonzóvá tegyék a magánbefektetők számára.

Mindeközben az egyik fejlődő, ám az USA-tól semmiféle kormányzati segélyben nem részesülő állam, Kuba azzal vádolta George Bush amerikai elnököt, hogy nyomást gyakorolt a mexikói kormányra, hogy kikényszerítse Castro kubai elnök idő előtti távozását az ENSZ-csúcsértekezletéről. Az amerikai részről cáfolt vád után Casrto élesen bírálta a neoliberális gazdaságpolitikát, majd közölte, hogy jelenléte "különleges helyzetet" idézett elő, ezért kénytelen távozni, és a továbbiakban nem vesz részt a fórumon.

Márk Edina, Rajczy Gábor

(Magyar Hírlap)