Büntetőjogi védelem

Tájékozódjon arról, milyen büntetésre számíthat az, aki értékpapírokkal kapcsolatos bűncselekményt követ el.

"(1) Aki bennfentes információ felhasználásával előnyszerzés végett értékpapírügyletet köt, büntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki előnyszerzés végett a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel más személyt bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett értékpapírra értékpapírügyletet kössön.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában bennfentes információ: a nyilvános forgalomba hozatallal érintett értékpapír kibocsátójának, valamint a nyilvános módon forgalomba hozott értékpapír által megtestesített kötelezettségért kezességet vagy garanciát vállalt személynek, továbbá az értékpapír-forgalmazónak a pénzügyi, gazdasági, vagy jogi helyzetével összefüggő - nyilvánosságra még nem került - olyan információ, amely nyilvánosságra kerülés esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas." (Btk. 299/A. §)

A bűncselekményt bárki elkövetheti, aki bennfentes információval rendelkezik. Bennfentes információ fogalmát a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a következőképpen határozza meg:

• a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a garanciavállaló, a kezes pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, illetve ezek várható változásával összefüggő információ, így különösen értékpapír-kibocsátásra, jelentős üzletkötésre, szervezeti átalakulásra, csődhelyzetre, felszámolás kezdeményezésére vonatkozó információ,
• a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező személyre és vállalkozásra vonatkozó információ,
• az olyan vállalkozásra vonatkozó információ, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkezik,
• az értékpapír-piaci információ, így különösen a nyilvános részvénytársaságban történő befolyásszerzési szándék, megkötött bizományi szerződés, előzetes eladási, vásárlási döntés, forint-devizaárfolyamszint-változás, a tulajdonosok közötti szindikátusi szerződés, szavazási megállapodás,
• a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapír egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történő nyilvános értékesítésre történő felajánlása érdekében folytatott előkészítő tevékenységgel összefüggő információ, továbbá
• tőzsdei áruk termelésével, készletezésével, hatósági ármeghatározással, termelési és export ártámogatással, árfolyamváltozásokkal összefüggő információ,

A tőkepiacról szóló törvény szabályozza a bennfentes információval rendelkező személyi kört. Bizonyos személyi körre a törvény vélelmezi a bennfentes információk birtoklását pusztán bizonyos munkakör, tisztség vagy tevékenység alapján. A bűncselekmény tettese csak bennfentes információ birtokában lévő személy lehet. Ilyen személyek nem csupán a kibocsátók vagy a forgalmazók, hanem hozzátartozóik, alkalmazottaik, munkatársaik stb. is lehetnek.

A bűncselekmény elkövetési tárgyai csak a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó értékpapírok lehetnek. Ilyenek: a szabadon átruházható vagy kibocsátható kötvény, a részvény, továbbá minden olyan jogszabályban meghatározott módon és alakszerűséggel sorozatban kibocsátott okirat, amely a kibocsátója és a birtokosa között - hitelezési vagy tagsági - jogviszonyból eredő átruházható jogokat és kötelezettségeket testesít meg - feltéve, hogy ez utóbbiak kibocsátása és forgalmazása nyilvánosan történt. Nem tárgyai a bűncselekménynek a nem nyilvános forgalom céljára kibocsátott értékpapírok, továbbá pl. a takarékbetétről kiállított okirat, a váltó, a csekk, az üzletrészt megtestesítő papír, a letéti jegy, a szövetkezeti részjegy, a célrészjegy, vagy a közraktári jegy.

Értékpapírügyletnek minősül az értékpapír adásvétele és cseréje. Adásvétel vagy csere esetén a szerződési ajánlattétel annak elfogadása nélkül a bűncselekmény kísérletének minősül. A bűncselekmény csak az ügylet létrejöttével válik befejezetté. Értékpapír nyilvános forgalomba hozataláról csak akkor beszélhetünk, ha a kibocsátó legalább egy éve működik, meghatározott módon és tartalommal közzéteszi a kibocsátásra vonatkozó tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt, valamint forgalmazót bíz meg a nyilvános forgalomba hozatallal kapcsolatos teendőkkel.

A bennfentes információ csupán a nyilvánosságra még nem került információ lehet. Az az információ nyilvános, amelyhez bárki korlátozás nélkül, azonos feltételek mellett hozzájuthat.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, s mindkét fordulat megállapításának feltétele az előnyszerzési célzat is.