Tavaly, az utolsó negyedévben 48,2 ezer fővel kevesebb munkavállalót fogalkoztattak, mint egy évvel korábban, derül ki a KSH tegnap publikált adataiból. A foglalkoztatottak száma a múlt év második negyedében került a csúcsra, akkor 3 millió 950 ezer aktív munkavállalót írtak össze a statisztikusok, az azóta elmúlt fél esztendőben 99 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Mindeközben a Miniszterelnöki Hivatal fizetett hirdetése (Népszabadság, Országgyűlési beszámoló 4., január 11.) az "új polgári gazdaságpolitika" eredményének tudja be a foglakoztatottság növekedését: "három év alatt (1998-2000) 200 ezer új munkahely jött létre, és sokkal kevesebb szűnik meg, mint 1998-ban".
A foglalkoztatás csökkenésével párhuzamosan tavaly tovább csökkent a munkanélküliségi ráta (a munkanélkülieknek a 15-74 éves korú gazdaságilag aktív népességaránya): az utolsó negyedévben a mutató 5,6 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékkal alacsonyabb a 2000 utolsó negyedévében mért 6 százaléknál, derül ki a KSH közleményéből. A negyedéves munkanélküliségi mutató 2001 első negyede óta nem csökkent, változatlanul 5,6 százalékon áll. Tovább bonyolítja a munkaerő-piaci folyamatok megítélését a munkanélküliség 2001 utolsó negyedéven belüli alakulása: az októberi 5,6 százalékról novemberre 5,8 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya, majd az év utolsó hónapjában 5,6 százalékra mérséklődött.
A KSH által - az ENSZ munkaügyi szervezetének (ILO) módszerével mért - regisztrált munkanélküliek száma tavaly decemberben 226,5 ezer főt tett ki. Az ILO azt tekinti munkanélkülinek, aki a felmérés hetében nem dolgozott, de az azt megelőző egy hónapban keresett munkát. A Gazdasági Minisztérium adatai szerint, a tárca által felügyelt munkaügyi központokban ezzel szemben 342,7 ezer regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, ami 14,3 ezer fővel több, mint novemberben, illetve 30 ezer fővel alacsonyabb a 2000 decemberében regisztráltak létszámánál.
A foglalkoztatási adatok láthatóan párhuzamosan csökkentek a gazdasági növekedés, illetve az ipari termelés lanyhulásával. Az ipari termelés az első negyedévben még 10 százalék feletti tartományban bővült, novemberben már csak 4,7 százalékkal. Az első negyedben a GDP még 4,4 százalékkal volt magasabb a bázisnál, ám a harmadik negyedre ez 3,7 százalékra morzsolódott. Ez magyarázhatja a foglalkoztatottak számának fél év alatt bekövetkezett 99 ezres mérséklődését.
Papp Zsolt
(Magyar Hírlap)