Ugyanakkor a szigetországban már 1988-ban észlelték, hogy az állati csontliszteknek szerepük van a BSE terjedésében, így korábbi uniós híradások szerint 1988-1996 között Magyarországra is kerülhettek potenciálisan fertőzött csontlisztek.
Arról ma már egyáltalán nincsenek hivatalos statisztikák, hogy a magyar importban mi történt 1988 és 1991 között - tudta meg a lap. A Kopint-Datorg Rt. kimutatásaiból viszont kiderül, hogy 1991-1996-ban évente 1-3 tonna brit csontlisztet importáltunk. A lap információ szerint a behozatalt minden esetben a gyógyszerek, alapanyagok és vegyianyagok külkereskedelmével foglalkozó Medimpex Rt. bonyolította le.
A Medimpex vezérigazgatója az importot nem cáfolta, de közölte: az akkori adatok már nem állnak rendelkezésre a cég számítógépes rendszerében. Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az állattenyésztési felhasználás (takarmányozás) lehetőségét teljes mértékben kizárja, mivel a tárca szerint az importált csontliszt vámtarifaszáma ipari felhasználást takar. Hasonló értelemben nyilatkoztak a lapnak a VPOP szakértői is. Ezért felvetődik, hogy a csontlisztet esetleg a gyógyszeriparban vették igénybe humán- vagy állatgyógyászati célokra úgynevezett kiegészítő vagy vivőanyagként.
Időközben Brüsszelben már alig titkolt bizalmatlansággal kezelik azokat a magyar állításokat is, amelyek szerint az ország bizonyosan mentes a BSE bármilyen formájától - írja uniós forrásokra hivatkozva a lap. EU-s szakértők emlékeztetnek arra, hogy a térségben jelentős mennyiségű közösségi eredetű csontlisztet értékesítettek. Bár hivatalosan e tápokból kérődzők nem részesülhetnek, kérdéses, hogy a térség országaiban a rendelkezés betartatása kellően hatékony volt-e - hangoztatják Brüsszelben.
(MTI)
Ajánlat: