A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
1
HUNMagyarország
09:00KézilabdaNorvégia-Magyarország
HUNPóta Georgina
10:00AsztaliteniszYu-Bin Shin-Georgina Pota
HUNTóth Krisztián
10:50CselgáncsKrisztian Toth-Alex Cret
HUNGercsák Szabina
10:50CselgáncsAoife Coughlan-Szabina Gercsak
HUNMagyarország
13:30VívásHungary-Italy
NyílNyíl

A csatlakozás évében 25 millió euróval leszünk gazdagabbak

Vágólapra másolva!
A magyar számításokkal ellentétben az Európai Bizottság becslései szerint hazánk a tagság első évében 25 millió euróval kap majd több pénzt, mint amennyit befizet a költségvetésbe. Hazánk pénzügyi egyenlege így is jelentősen romlana a csatlakozás előtti utolsó évhez képest - ezt Brüsszel is elfogadhatatlannak tartja. Egy bizottsági dokumentum szerint négy tagjelölt van kitéve annak a veszélynek, hogy nettó befizető lesz.
Vágólapra másolva!

Az Európai Bizottság (EB) becslései szerint hazánkat nem fenyegeti az a veszély, hogy az EU-tagság első évében, 2004-ben a költségvetés nettó hozzájárulója legyen. A bizottsági számítások plusz 25 millió euróra becsülik Magyarország első éves tagságának pénzügyi mérlegét - írja a BruxInfo. Ez lényegesen előnyösebb a magyar szakértők által korábban kiszámolt 500-800 millió eurós mínuszhoz képest.

Brüsszel szerint négyen lesznek nettó befizetők

Brüsszel azzal számol, hogy a 10 tagjelölt ország közül 4 negatív szaldóval zárná az uniós tagság első évét (Ciprus, Málta, Csehország és Szlovénia) és négy ország (Észtország, Lengyelország, Litvánia és Lettország) kivételével a többiek is kevesebb pénzhez jutnának, mint közvetlenül a csatlakozást megelőző évben. (részletek)

Az Európai Bizottság becslései azonban nem egyeznek a magyar számításokkal, amelyek negatív egyenleget valószínűsítenek. A kalkulációk közötti eltérés valószínű oka, hogy Budapesten jóval nagyobbra - a Brüsszel által becsült 736 millió euró helyett körülbelül 900 millióra - becsülik a magyar befizetés mértékét. A vártnál kedvezőbb bizottsági egyenlegszámítás azért is érdekes, mert 2004-ben egyáltalán nem számol kifizetésekkel a teljes regionális fejlesztési támogatások egyharmadát kitevő kohéziós alapokból.

Hiába nem leszünk nettó befizetők, a pénz kevesebb lesz

Ha Brüsszel becslései alapján szerény pozitív szaldót könyvelhetnénk el a csatlakozás első évében, az sem felelne meg az EB kritériumának, miszerint az új tagok költségvetési helyzete a tagság első pár évében nem romolhat a csatlakozást megelőző utolsó évhez képest. Igen ám, de miután az EB becslései szerint hazánk 2003-ban 204 millió euró tényleges kifizetésre számíthat az előcsatlakozási alapokból, a taggá válás első évében ennél 179 millió euróval kevesebbel gazdálkodhatunk majd.

A csatlakozás magyar egyenlege

Az uniós tagság első évében a tényleges kifizetések Magyarország (és más tagjelöltek) esetében a papíron odaígért pénznek a felét sem érnék el az Európai Bizottság becslései szerint. Papíron ugyan 2004-ben 1,24 milliárd euró járna az országnak, a Brüsszel szerint reálisan felvehető pénz ehhez képest csak 545 millió euró körül lesz. Ehhez az összeghez azonban még hozzá kell adni a 2006-ig kifutó előcsatlakozási támogatásokat (Phare, ISPA és SAPARD). Utóbbiakat is beleszámítva 2004-ben 761 millió euró, 2005-ben 1,1 milliárd, 2006-ban pedig 1,364 milliárd euró lesz az EU-költségvetésből befolyó összeg. (részletek)

Jól sülhet el a SAPARD-program késedelme

Brüsszel azt javasolja a tagállamoknak, hogy az EU évről-évre csökkenő, egyszeri és egyösszegű költségvetési visszatérítéssel orvosolja a "sérelmet". Eszerint, ami ugyanakkor aligha tekinthető a végleges helyzetnek, hazánk 2004-ben legalább 180 millió eurós visszatérítésre számíthatna a büdzséből, hiszen csak így teljesülne a bizottsági kritérium. Megjegyzendő, hogy a hazánknak járó viszonylag magas, 2003-as, csatlakozás előtti kifizetés (204 millió euró) egyik oka, hogy a késői kezdés miatt arra az évre koncentrálódna a korábbi évekből származó SAPARD-pénzek kifizetésének a zöme. Vagyis az előcsatlakozási program saját hibánkból történt késői indulásából még hasznot is húznánk, hiszen magasabb lesz a 2003-as hivatkozási alap.

A tagság második évétől már nem lenne panasz: 2005-ben 347, 2006-ban pedig 588 millió eurós plusz bevétele keletkezne az országnak az uniós tagságból.

Baráth Etele: gyorsítani kell a felkészülés ütemén

Az európai uniós csatlakozás után, 2006-ig 600-700 milliárd forint többlet fejlesztési forráshoz juthat a magyar gazdaság - közölte Baráth Etele szerdán a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara Fórumán. (részletek)

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

BruxInfo

Pénzügyminisztérium

Európai Bizottság Magyarországi Delegációja

Korábban:

Intézkedés híján hazánk nettó befizető lesz az unióban
(2002. szeptember 9.)

Négy uniós tagállam nem támogatná az újonnan csatlakozókat
(2002. február 13.)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!