A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatban sok minőségügyi vezető még mindig nem a működés optimalizálását, a hatékonyabb folyamatszervezést, a minőség folyamatos fejlesztését hangsúlyozta. A minőségügyi rendszer megléte és alkalmazása a külföldi partnerek számára fontos. A magasabb értékelés mögött főként nyugat-európai, illetve tengeren túli partnerek állnak, míg a kelet-európai régióban hozzánk hasonlóan nincsenek komoly gyökerei a minőségkultúrának.
A minőségügy átlagos helyzetét tízes skálán mutató Minőségügyi Átlagindex 6,3 pont lett a magyarországi cégek minőségügyi vezetőinek értékelése alapján. Nem sokkal lett magasabb a felsővezetés elhivatottságát tükröző korrigált index, a Felsővezetői Minőségügyi Index amely 6,8-as értéket mutatott.
A minőségügyi vezetők számos problémáról beszámoltak az ISO 9000-es rendszerek kapcsán. Ezek egy része felveti a vezetési ismeretek, képességek hiányosságát is, sok helyen még mindig nem történt meg a minőségügyi kultúra elsajátítása. A napi munkában a túlzott dokumentálásból adódó problémákat emelték ki.
Az ISO rendszerek kiépítése a cégek nagy részének nem jelentett a működési költségekben komolyabb tételt. A vállalatok háromnegyede élt ugyanis pályázatok adta lehetőségekkel. Anyagi megterhelést csak azon kisebb vállalkozások esetében okozott, melyek ügyfeleik nyomására vezették be a minőségirányítási rendszert.
Érdekes a nők viszonylagos felülreprezentáltsága. Míg a vállalatvezetés egyéb területein a nemek megoszlása általában jelentős eltéréseket mutat, addig a minőségirányítás területén ezzel nemigen találkozhatunk; a gyengébb nem ugyanis 45 százalékot képvisel a férfi vezetők 55 százalékos arányához képest. A minőségügy kisebb jelentőségére utal, hogy 100 cégből 53 nem alkalmaz a minőségügyi vezetőn kívül más embert az ISO 9000-esek működtetésre - derül ki a kutatásból.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat: